Dolgozz itthon!

Rossz munkakörülmények, alacsony fizetések, társadalmi bizonytalanság és a lehetőségek hiánya miatt távoznak külföldre az ország keleti tájain élők, akik közül legtöbben diplomások – derült ki a HKIK felméréséből. Hevesből a legtöbben az Egyesült Királyságban, Németországban, illetve Spanyolországban, Ausztriában vállaltak munkát. Zömük bizonytalan abban, mikor tér haza, jelentős részük nem tervezi a hazaköltözést, illetve évekig maradna kinn. Főleg a kinn élő párok, családok azok, akik nem gondolnak hazatérésre. A nyugati országokban munkálkodók kétharmadának sikerült a saját szakmájában elhelyezkednie, többnyire az itthoni bér többszöröséért, ez főleg a magasabb végzettségűekre igaz. Ők a tanulmányaikba befektetett pénz megtérülését is várják a külhoni évektől. Az itthon szerzett ismereteket, tapasztalatokat azonban csak közepes mértékben tartották hasznosnak – összegezte dr. Bánhidy Péter, a HKIK elnöke. Mi hívhatná haza a kint dolgozókat? Nem meglepő módon a magasabb bérezés, az anyagi biztonság, a kiszámítható életvitel. Ám sokan ekkor sem a keleti országrészben, hanem a fővárosban vagy a Dunántúlon telepednének le. Mások tovább vándorolnának, mint hogy Magyarországra jöjjenek. A kamara egy szlovák–magyar együttműködés keretében indította el a „Dolgozz itthon” programot, ennek részeként készült felmérés Hevesben és Besztercebánya kerületben.

Húsz év múlva már nem lesz szaki, aki megjavítson egy kazánt – ezt a borúlátó véleményt osztotta Eger polgármestere, Habis László is. Dobó városa a vonzóbb lakóhelyek közé tartozik, de a fiatalokat megtartani nehézkes. A versenyképes béreket például a saját vállalkozás indítását ösztönző kedvezményekkel próbálja ellensúlyozni a város. Nemcsak az orvosokban, mérnökökben, de a szakmunkásokban is hiány mutatkozik, a belvárosi rehabilitáció munkálataihoz például nehéz volt bádogost találni. A hiányszakmák sorát gyarapítja a kőműves, a villanyszerelő és a hegesztő is. A felsőoktatásban a végzősök fele külföldre készül.

– A fiataloknak akkor lehetne itthon biztonságos jövőképük, ha a hallgatói éveik alatt kapcsolatba kerülhetnének azzal a céggel, ahol később elhelyezkedhetnek. Manapság azonban olyan ritka a tanulmányi szerződés, mint a fehér holló. Az egyetemeken komoly elméleti képzést kapnak a diákok, a gyakorlati ismeretek megszerzésére azonban szűkös lehetőségük nyílik – véli egy bútoripari tervező-gyártó vállalkozás ügyvezetője. Laczkó István magánkezdeményezése, hogy egy-egy hetes szakmai kurzusokra rendszeresen fogad hallgatókat három egyetemről. Így üzemi körülmények között próbálhatják ki magukat a diákok: fúrhatnak, faraghatnak, pácolhatnak. Érdekes módon a korábban gyakorlatlan lányok készítik a legszebb hegesztési varratokat.