Fenyegetik a pápát

A katolikus egyház feje, Ferenc pápa nemcsak a protokoll előírásainak felrúgásából űz sportot, de a biztonsági előírásokra is fittyet hány, nem kis fejtörést okozva a vatikáni testőrségnek. A pápai fricska azonban korántsem a formaságokat vette célba. Van olyan húzása a 78 éves Ferencnek, mely ennél jóval több érdeket sért, nevezetesen a korrupciót ellenző egyházügyi reformja.

A Dél-Itáliában működő ,Ndrangheta nevű bűnszervezet „egyre idegesebben” szemléli a pápai tisztogatást – állítja Nicola Gratteri calabriai államügyész. Korábban a maffia rendszeresen pénzmosára is használta az egyházi ügyleteit. A szervezet évtizedeken keresztül sikeresen aknázta ki a megvesztegetett egyházi vezetőktől származó gazdasági előnyöket. Ferenc színre lépésével épp ezek az értékes üzleti pólusok törtek szét, így az egyházfőt most az is bajba sodorhatja, hogy megkezdte a Vatikánban működő gazdasági erővonalak leépítését. Ferenc hivatalba lépésével a maffia számára értékes üzleti pólusok törtek szét.

Az 55 éves ügyész – akinek neve szintén a nápolyi székhelyű maffia feketelistáján szerepel – szerint Dél-Olaszországban a szervezett bűnözés tagjai mindig szoros és jól jövedelmező viszonyt ápoltak a helyi egyházi vezetőkkel. Ahogy a mélyen vallásos Dél-Olaszországban mondani szokás: „Mielőtt a ,Ndragheta megöl valakit, imádkozik és megcsókolja a rózsafüzérét.”

A márciusban megválasztott egyházfő a korrupció felszentelt ellenségeként lépett fel, szinte minden nyilvános szereplésében hadat üzent az egyház méltóságát leginkább kikezdő jelenségnek. Legutóbb november 11-én fogalmazta meg félreérthetetlen bírálatát, a Lukács evangéliumából vett Jézus-idézet nem épp az evangéliumi szeretet jegyében fogant annak idején: „Jobban tennék (a korrupt emberekkel), ha egy malomkövet kötnének a nyakukba és bedobnák őket a tengerbe.”

- o -

A katolikus egyházfők történetében nem Ferenc pápa az első, aki harcba száll a korrupció ellen. Az 1978-ban megválasztott, a hívek által csak „mosolygós pápának” nevezett I. János Pál pápa – a legutolsó meggyilkolt Szentatya – a második vatikáni zsinat által elkezdett reformfolyamatokat akarta folytatni. Ám 33 napos uralkodása arra sem volt elég, hogy kinevezze bíborosait. A hivatalos közlemény szerint halálát szívelégtelenség okozta, a valóság azonban sosem derülhetett ki, mivel a pápák holttestét nem boncolják fel. A találgatások szerint megmérgezték, mert nyilvánosságra akarta hozni a vatikáni bank botrányában érintett bíborosok nevét, mások szerint azért, mert fel akarta számolni a vatikáni korrupciót.

A ‚Ndrangheta elnevezés a maffia szó ősi, calabriai megfelelője. A calabriai bűnszervezetet ezenkívül nevezik még „tiszteletre méltó társaságnak”, valamint Fibbiának is.

A pápaság bő kétezer éves történetében állítólag 14 pápa esett gyilkosság áldozatául, ám mindössze hat egyházfő halálával kapcsolatosan bizonyosodott be ennek ténye. Az egyházalapítást követő első viharos évszázadok után – amikor is a katolikus vezetők nagy része mártírként végezte – a pápáktól való szabadulás módozatainak csak a fantázia szabott határt. VI. Istvánt és VI. Benedeket például megfojtották, VIII. Istvánt megcsonkították, XIV. Jánost halálra éheztették, V. Györggyel pedig méreg végzett.