Ki a barát, ki az ellenség?

Múlt heti számunkban a berzenkedő francia elnökről írtunk, és Párizs rosszallásáról, miután tudomásukra jutott, hogy a tágra nyílt amerikai fülek náluk hallgatóztak elsőként. Egy hét s robbant az újabb bomba. A napokban kiderült az, amit hónapok óta gyanítottak: az amerikai belbiztonsági hivatal (NSA) a német kancellár mobilját is lehallgatta.

Az okostelefonján egyébként híresen bőbeszédű, sokak által csak „handy” kancellárként emlegetett politikus Blackberryjét szorongatva, néhány napnyi jeges hallgatást követően a múlt csütörtöki EU-csúcson törte meg a csendet. Az esetet tisztázandó, előző nap Merkel Obama amerikai elnökkel egyeztetett, telefonon. Nyilván a németek első emberének a fejében is megfordult a világ közvéleményét talán leginkább foglalkoztató kérdés: hogyan történhet meg az, hogy a világ egyik legfejlettebb ipari nagyhatalmának bizalmas adatai közt az egyik legközelebbi szövetséges kotorásszon? Választ valószínűleg Merkel sem kapott, a beszélgetésben mindenesetre tűrhetetlennek nevezte, hogy baráti országok egymás után kémkedjenek. „Az eddigi bizalmat újra kell építeni” – közölte az amerikai elnökkel. A Fehér Ház jelentése szerint az amerikai elnök – akinek szintén Black-berryje van – a kancellárnak elmondta, az NSA nem hallgatja le és nem is fogja lehallgatni a telefonbeszélgetéseit. A Fehér Ház szóvivője, Jay Carney viszont arra nem tért ki, hogy korábban NSA-célpont volt-e Merkel telefonja.

Az ügyben persze nemcsak a németek érintettek, a berlini kémhírekkel párhuzamosan a brit Guar-dian az NSA-tól származó dokumentumokra hivatkozva arról írt, hogy a hivatal a világ 35 vezetője után „szimatolt”, az olasz L’Espresso szerint az amerikai és brit titkosszolgálat nemcsak a francia és a német, hanem az itáliai telefon- és internetforgalmat is monitorozta. Ezek után nem meglepő, hogy a francia és a német kormány a legnagyobb egyetértésben kívánja újratárgyalni a biztonsági együttműködés szabályait az Egyesült Államokkal.

A csütörtöki német lapkommentárok egyhangúlag ítélik el az Egyesült Államokat. A Süddeutsche Zeitung emlékeztet arra, hogy Obama két nagy berlini beszédben is hitet tett a német–amerikai szövetség mellett, ezeket a harsány ígéreteket azonban már valószínűleg Merkel sem hiszi el neki. „Az ember elképzelni sem meri, hogyan járnak el az amerikai titkosszolgálatok ellenségnek számító országokkal szemben, ha a legközelebbi szövetségesekkel így viselkednek. Obama nem egy Nobel-békedíjas személyiség, hanem bajkeverő.” A mostani botrányt egyébként a Spiegel robbantotta ki, a német hírmagazin ugyanis megszerzett néhány Edward Snowdentől származó, NSA-t leleplező dokumentumot, ezek közt szerepelt Merkel mobilszáma is. A kémhistória ezzel nyilván nem ér véget, ha jósolhatunk, kinek a szekrényéből hullik ki a következő NSA-csontváz, David Cameron brit miniszterelnökre tennénk voksainkat, vele lenne igazán teljes Európa arcképcsarnoka.