Lesz elég gáz, ha baj van?

Fűtés nélkül maradhatnak a magyar háztartások, ha a hideg hónapok kellős közepén úgy döntenek az oroszok, elzárják az Európába érkező gázt. A hazai tározók ugyanis csak harmadukig vannak feltöltve: a 4,2 milliárdnyi összkapacitású tartályokban mindössze 1,7 milliárd köbméter gázmennyiség található jelenleg. Ezt állítja legalábbis Holoda Attila. A kormány volt energetikai helyettes államtitkára a Népszavának adott nyilatkozata alapján a naponta 70 millió köbméteres fogyasztás nem elég a lakosság háromheti fogyasztására, ha kiesik a plusz tizenöt-húsz millió köbméternyi orosz import.

Ilyen vészhelyzetben pedig lakossági takarékosság lehet csak megoldás – a fogyasztást kell korlátozni. A korábban napi 10 millió köbméternyi saját, belső kitermelés az utóbbi években folyamatosan csökkent: ma már mindössze napi 8 millió köbméternyi gázt eredményez. A szakember elhibázott lépésnek tekinti, hogy Magyarország nyáron nem gondoskodott a tározók feltöltéséről, ahogyan azt is hibának tartja, hogy nemrég 200 millió köbméternyi párnagáz eladását engedélyezte a kormány, további 200-ét pedig tervezi.

A párnagáz a gáztározók nyomásáért felelős gáz, és bár ár-érték arányban jóval olcsóbb a földgáznál, kivenni mégsem érdemes, hiszen a tározó összeomlásához vezethet. A párnagáz hiánya ugyanis hosszú távon károsítja a tározók műszaki állapotát, mindemellett a bennük tárolható gázmennyiség is csökkenne. Ezek a létesítmények ugyanis nem csak a gázt tárolják, de feladatuk az egész vezetékhálózat nyomásának kiegyenlítése és fenntartása. Az E.ON-tározók felvásárlásával nagy mennyiségű párnagázhoz jutott a kormány: most ennek jelentős részét értékesítenék, hivatkozva arra, hogy ehhez hasonló tranzakciót már az

E.ON is végrehajtott, ráadásul szerintük a lakossági fogyasztás alacsony mértéke sem indokolja ennyi párnagáz tárolását. Az sem először fordulna elő, ha az orosz kormány leállítaná a Közép-Európába érkező gázszállítmányt: pár órára, több hétre – változó. Leghosszabb időre – három hétre – 2009 elején vonta meg a térségtől a gázt. Akkor rövid időn belül komoly ellátási problémát okozott a hiány. De nem Magyarországon: a feltöltött tározókból még a környező országoknak, például Szerbiának is juttattunk gázt.

Orosz-ukrán csetepaté, magyar kényszerhelyzet

Nem nézi jó szemmel Oroszország Ukrajna közeledését a nyugat-európai hatalmakhoz: ha minden az unió tervei szerint halad, november végén a volt szovjet állam társulási megállapodást ír alá Vilniusban, ami megvétózza az eurázsiai megállapodás lehetőségét. A Putyin elnök által életre hívott Eurázsiai Unió a posztszovjet államok szövetségét hivatott megtartani. A Gazprom, az orosz földgázkitermelő mamutvállalat korábban 882 millió dollárról nyújtott be számlát Kijevnek, igényelve annak mihamarabbi befizetését. A két állam ugyanakkor most tűzszünetet kötött: az ukránok még az idén kifizetik tartozásaikat, így várhatóan zökkenőmentesen érkezik majd télen a gáz Magyarországra is. Ha a felek mégis újra kiásnák a csatabárdot, az új szövetségesek menedéket ígérnek az ukránoknak:, vagyis a németektől kaphatnának gázt – igaz, annak nagy része is az oroszoktól jönne, de Ukrajnát megkerülve. Magyarországi csöveken keresztül is érkezik orosz gáz az ukrán fogyasztókhoz – a szállítmány egy részét visszafordítjuk északkeleti szomszédainkhoz. De Lengyelország is juttathat gázt Ukrajnába, az orosz árnál sokkal olcsóbban.

Megfelelő az egyetemes gázszolgáltatók felkészülése a téli időszakra, van elegendő gáz. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jelentésére hivatkozva reagált Holoda Attila kijelentésére. Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter pedig ezt mondta egy budapesti konferencián: Magyarország megerősítette elkötelezettségét a Déli Áramlat megépítése mellett, a gázvezeték európai szakaszával megteremti az országok között hiányzó összeköttetéseket, és hozzájárul a közép-európai régió ellátásbiztonságának erősítéséhez. (mti)