10 milliárd dollárért készül az úszó város

Már amennyire egyáltalán könnyű lehet egy ekkora monstrum megépítése. A Szabadsághajót (magyarul így hangzik a neve) 1370 méter hosszúnak tervezik – ez csaknem a négyszerese a jelenlegi legnagyobb utasszállító hajó hosszának. A szélessége 228 méter, a súlya pedig várhatóan 2,7 millió tonna – a méretei miatt nem lesz képes beúszni egyetlen kikötőbe sem. A felépítmény legfelső, 25. emeletén 106 méter magasban lehet majd élvezni az óceáni levegőt. Szükség lesz a sok szintre, mivel az elképzelések szerint egyszerre nyolcvanezren fognak forgolódni a hajón: ötvenezer állandó lakos, húszezer alkalmazott és napi tízezer látogató – mintha Szombathelyet vagy Szolnokot költöztetnék hajóra. A be- és kiszállást kisebb hajók és kompok segítségével oldanák meg, valamint nem túl méretes repülőkkel – a hajó legfelső fedélzete ugyanis kifutópálya leend.

Az úszó város megépítésének költségei a méreteivel arányosak: 10 milliárd dollárra becsülik a bekerülését (ez körülbelül annyi, mint Málta vagy Moldova bruttó nemzeti összterméke). A vízi városban lesznek iskolák, parkok, kiállítótermek, kaszinó és bevásárlóközpontok is. Mindezeket napelemek, valamint a hullámok energiáját átalakító berendezések látnák el villanyárammal. A hajó követné az ideális időjárást, kétévente megkerülné a Földet: Floridából indulva átszelné az Atlanti-óceánt, majd a Földközi-tengert. Elhagyná a Jóreménység fokát, majd Ausztrália, Kelet-Ázsia érintésével Kalifornia következne, végül Dél-Amerikát megkerülve jutna vissza a kiindulópontba.

Tervezői szerint nevében a szabadság szó a világpolgárságra utal. De vajon mi lesz a sorsa azoknak, akik ezt esetleg félreértik, s elfelejtik kifizetni a jegyet? És ha nem tudnak úszni?