Hová tűnt a béremelés?

Talán furcsa kimondani: a pedagógusok 2013-as béremelésének vannak vesztesei és nyertesei. Mindenki másképp értékeli a változásokat, de a pótlékok és a túlórák után járó pluszpénz megszüntetésének senki nem örült. Nem hozott nagy sikert a kötelező óraszám 32-re emelése sem, zúgolódás fogadta a havi öt tanóráig terjedő, ki nem fizetendő helyettesítést is, amelyet az intézmény vezetője oszthat ki a kollégákra. A szeptemberi tanévkezdéskor még a bér egy részét kitevő cafetéria sorsa is bizonytalan volt – mértéke és formája önkormányzatonként változó.

Sára egy sérült gyerekekkel foglalkozó speciális szakiskolában dolgozik Budapesten. Szerencsésnek tartja ma¬gát, mert a fizetésemelés nettó 35 000 Ft-tal gyarapította havi bérét. Szerinte ez csaknem 40 évnyi szakmai múltjának, sikeres szakvizsgájának és számtalan továbbképzésnek köszönhető. Sára nem tartja túlzó tehernek a 32 órás, kötelezően bent töltött óraszámot sem, tennivaló ugyanis akad bőven: adminisztrációs feladatok, tematikus napok szervezése, konzultációk szülőkkel, pszichológusokkal. Ez a tél – mint minden más pedagógusnak – Sárának is a szakmai portfólió összeállításával telik majd, ez ugyanis a feltétele annak, hogy a ranglétrán feljebb, a végzettségnek megfelelő, úgynevezett Pedagógus II. bértáblába kerülhessen.

Gabit 25 év szakmai múlttal, három diplomával és egy szakvizsgával a háta mögött a régi közalkalmazotti bértábla magasnak számító I. fokozatában érte a változás. Ő ugyanakkor mindössze nettó 9000 Ft-os béremelést kapott, amit nem is ért, és ami csekély a korábbi évek befektetett munkájához képest. Az nem vigasztalja, hogy akad olyan kollégája, aki több tízezer forinttal kevesebbet visz haza, mint amennyit nyáron kapott. Gabi logopédus, és korábban jelentősen többet keresett a most megszüntetett szakszolgálati pótlékokkal és túlórával, ráadásul a megemelt munkaidő miatt már nem marad ideje magántanítványokra sem. Nem érti azt sem, hogy a szakvizsgával rendelkező pedagógusok miért nem kerültek azonnal a Pedagógus II. kategóriába, miközben ő szakmai múltja és végzettségei alapján már a Mesterpedagógus fokozatra tarthatna igényt. Ehelyett most még évekig tartó elbírálási folyamatban kell bizonygatnia alkalmasságát. Úgy véli, a most kialakult rendszer nem kedvez a minőségi oktatásnak.

Kifizethető a túlóra

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KliK) november 22-i megállapodása értelmében jár a pluszóradíj, ha a pedagógust a heti 26 megtartott tanórán felül az eseti helyettesítés mértékét is meghaladóan kötelezik túlmunkára. Az óradíj egy kezdő főiskolai végzettségű pedagógusnál 1116, egy nyugdíj előtt álló egyetemi diplomás pedagógus esetében 2324 forint. A PSZ és a KliK aláírta a mintegy 123 ezer pedagógust és más foglalkoztatottat (összesen 150 ezer embert) érintő kollektív szerződést is.

Gyakornoktól a kutatótanárig

A pedagógus-életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból és három – kivételes esetben négy – további fokozatból áll: Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat. Pedagógus I. fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornoki idő lezárását jelentő minősítő vizsgán, míg a Pedagógus II. fokozathoz minősítési eljárás szükséges, amelyre legkorábban a fokozatba kerülést követő hatodik tanévben kerülhet sor. A Mesterpedagógus fokozat elérésének feltétele a pedagógus-szakvizsga megszerzése, legalább 14 éves pedagógusi munkaviszony, valamint a második minősítés megszerzése, míg kutatótanár az lehet, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, rendszeresen publikál és megszerezte a második minősítést. A Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatba lépés kötelező.