Puli a Holdra száll!

Azért Puli a jármű neve, mert okos, intelligens és jól szolgálja az embert. Az űr kutatásával és a csillagközi utazás elméletével is foglalkozó Pacher Tibor hivatását tekintve pénzügyi tanácsokat adna, ha csapatával nem akarná fellőni a Pulit a Holdra. Bő másfél évük maradt erre.

– Mit keresünk mi, magyarok a Holdon?
– Konsztantyin Ciolkovszkij matematikus és falusi tanító, az orosz űrkutatás atyja mondta jó száz évvel ezelőtt, hogy „a Föld az emberiség bölcsője, de nem lehet örökké bölcsőben élni”. Az ember pedig, mint a gyermek, kíváncsi, így elindul, hogy fölfedezze a világot.

– Na de éppen a Holdra? Valójában nincs ott semmi, még levegő se.
– Tény, a Hold kegyetlen és rideg, de a legközelebbi szomszédunk. S mivel a leghosszabb út is egyetlen lépéssel kezdődik, az emberiségnek a Holdra kell lépnie a világűr megismeréséhez vezető úton.

– Még akkor is, ha többnyire a saját korlátainkra találunk ott?
– Éppen ez a lényeg: a túléléshez tanulnunk kell. Ezt teszik a hegymászók és a sarkvidék kutatói is. Elindulnak, tapasztalnak, alaptábort építenek, mennek tovább. Az űr felfedezése sem történhet másként. Nekünk, magyaroknak sem. Arról nem beszélve, hogyha sikerrel járunk, az amerikaiak, az oroszok és a kínaiak után mi lehetünk a negyedik nemzet, amelyik elérte a Holdat. Amelyen egyébként már így is jelen vagyunk: tizenhat krátert magyarokról neveztek el, másrészt Pavlics Ferenc fejlesztésén alapult az amerikai Apolló-program holdautóinak megépítése, járművei most is a Holdon parkolnak.

– Hány autó parkol a Holdon?
– Három amerikai, kettő orosz, és alig egy hónapja landolt a kínaiak Jáde Nyúl nevű holdjárója.

– Ezek szerint a magyar Puli lehetne a járművek „házőrzője”?
– Akár, de csak ha elvégezte feladatát. Merthogy előtte komoly próbát kell kiállnia. A pályázat kiírása szerint 90 százalékban magánerőből kell finanszírozni a holdjármű megépítését, a szerkezetnek Holdat kell érnie, meg kell tennie minimum 500 métert, miközben folyamatosan adatokat gyűjt, rögzíti küldetését, az információkat pedig visszaküldi a Földre. A kihívás nagyságát mutatja, hogy mára tizennyolcan maradtunk, miközben 2011-ben huszonkilencen jelentkeztek a Google Lunar XPRIZE versenyre.

– Biztosan vonzó volt a 30 millió dolláros össz¬díjazás.
– Aki ebbe belevág, az verseng, persze, de aligha a 20 millió dolláros fődíjért. A Puli megépítése, tesztelése, fellövése és követése például minimum 15 millió dollárba kerül. Így, ha nyerünk, mert elsőként érjük el a Holdat, és minden működik, akkor a pénzünknél vagyunk. A második helyezett azonban már „csak” ötmillió dollárt kap.

– Ezek szerint csak a győzelemért jár 5 millió dollár boldogságpénz. Mennyire könnyű szponzort találni a Pulira?
– Köszönet az eddigi szponzoroknak, de összességében nagyon nehéz. Megalapítottuk a Kis Lépés Klubot, ahol magánemberek támogatnak bennünket, és vannak nagyobb cégek, amelyek kitartanak mellettünk.

– És az állam? Tíz százalékkal benne lehetne.
– Ezen még dolgozunk.

– Diplomatikusan fogalmaz, de van egy olyan érzésem, hogy siker esetén az utófinanszírozásban már biztosan ott lesz…
– Az elején sokan mondták, hogy elment az eszünk, úri huncutság az, amit csinálunk, de mi hiszünk a sikerben. A tesztek alapján ráadásul egyre többen figyelnek fel a Pulira. Nyáron Budapest rendezi a verseny nemzetközi konferenciáját, ami azt bizonyítja, hogy a versenytársaink is elismerik a harmincfős magyar csapat munkáját. Akad közöttünk jogász, fizikus, mérnök, tanár, grafikus, egyetemi hallgató, és mindannyian szívvel-lélekkel dolgozunk.

– Ráadásul évek óta. Maga például miért csinálja?
– Szakmai kihívás és egy gyerekkori emlék miatt: 1974-ben Mosonmagyaróváron tartott előadást az Apolló programról Kulin György, a magyar amatőr csillagászat atyja. Találkoztam vele, én mutattam meg neki, hol van a művelődési ház.

– Azóta vágyik a Holdra?
– Izgalmas utazás lenne. Gyerekkoromban még az is megfordult a fejemben, hogy űrhajós leszek, de a szemüveg miatt esélyem sem volt. Bezzeg ma… Komoly ugrás előtt áll az emberiség. Turisták utaznak az űrbe, szállodát terveznek a Holdra, és hamarosan útnak indul az első Mars-kolónia csapata. A Puli megépítése is része az űr megismerési folyamatának, ráadásul sok fiatal figyelmét felhívja az űrkutatás fontosságára, és ha néhányukból mérnök lesz vagy bolygókutató, már megérte belevágni. Aki járt már a világűrben, kivétel nélkül azt mondja, hogy olyan spirituális élmény éri, amely örökre megváltoztatja az életét.

– Rendben, irány a Hold! Miközben azért, valljuk be, Magyarországon sokszor az is nehézséget jelent, hogy eljussunk Záhonytól Szentgotthárdig.
– Valóban. A magyarok azonban mindig is nagy gondolkozók és újítók voltak a tudomány és a technológia területén. A Puli sikere nemcsak az országé, hanem az egész emberiségé lehet: a kutatások eredményét, a technológiai fejlesztéseket használhatjuk barlangkutatásra, veszélyes terepek, sugárszennyezett erőművek megközelítésére. A Puli bejuthat olyan helyekre is, ahová ember nem merészkedik.

– Hogy érezzük a nehézséget: Záhony és Szentgotthárd között 586 kilométer a távolság. A Föld és a Hold közepes távolsága 385 ezer kilométer. Hogyan jut el a Puli a Holdra?
– A Holdra nincs menetrend szerinti járat, így össze kell fognunk másokkal. Az egyik amerikai versenytársunkkal szövetkezünk, és lehet, csatlakozik hozzánk egy ázsiai csapat is. Ezt nem zárják ki a szabályok. Így olcsóbb. A tervek szerint Floridából indul a hordozórakéta, valamikor 2015 őszén.

– Mennyibe kerül a fellövés?
– Kilogrammonként 10–20 ezer dollár csak a Föld körüli pályára juttatás. A Puli körülbelül 10 kilogramm – vázszerkezet, akkumulátorok, az azokat töltő napelemek, kamera, műszerek, kommunikációs egységek. Ezért is figyelünk oda arra, hogy profik juttassák el a Pulit a Holdra, mert aligha lesz több dobásunk.

– Hogyan ér Holdat a Puli?
– Hagyományos leszállóegységgel érkezne, a Föld felőli oldalra. Ismerve a holdi terepviszonyokat, úgy készülünk, hogy ki tudjon mászni akár egy kráterből is, ezért egy úgynevezett keréklábat terveztünk rá, ami félig kerékre, félig lábra emlékeztet. Azzal lépcsőt is képes mászni, és akár 30–35 fokos emelkedőn is felküzdi magát. Kipróbáltuk már a Hawaii-szigeteken. Az ottani vulkáni környezet, az apró, éles és érdes vulkáni szemcsék sok tulajdonságukban hasonlítanak a Hold felszínét borító porhoz. Az Apolló-űrhajósok állandó problémája volt a mindenhová beférkőző érdes, még a bőrön is megtapadó, puskaporszagú holdpor.

– Látható lesz a Földről a Puli?
– Otthonról semmiképp. Ahhoz túl kicsi. Speciális csillagászati távcsővel talán az árnyékát, kora holdi reggelen vagy estén. Egy legalább négyfős földi irányítócsapat figyeli majd minden mozdulatát. Ezt is kipróbáltuk már: a Puli Marokkóban és a Hawaii-szigeteken poroszkált vidáman úgy, hogy Budapestről, a Városházáról irányítottuk.

– Meddig élhet a Puli a Holdon?
– Ez több tényezőtől függ. A holdi nappalokon 120 fokos forróság van a felszínen, de ezt bírnia kell a Puli speciális alumíniumötvözetének, a szénszálas rendszereknek. A nagyobb gondot a holdi éjszaka jelenti, mert olyankor mínusz 150–180 fok hideg van arrafelé. Éppen ezért a két hétig tartó holdi éjszakában mínusz 40–45 fokra kell felfűtenünk a Pulit, ha azt szeretnénk, hogy felébredjen álmából, amikor felkel a Nap a Holdon.

– S akármennyire szép is a feladat, a vége szomorú lesz: a Puli nem tér vissza a Holdról.
– Bennünket ez inkább büszkeséggel tölt el, hiszen lesz ott egy történelmi emlékhelyünk. Talán a magyarok is másként néznek majd a Holdra, ha tudják: a Puli ott alussza örök álmát.