Kormányzati várfoglaló?

Budapest ostromakor a Sándor-palota gyakorlatilag megsemmisült, az elkövetkező évtizedek pedig nem kedveztek az újjáépítésnek. Az 1945 utáni kormányok ugyanis abban sem akartak közösséget vállalni elődeikkel, hogy miniszterelnökeik lakhelyéül a hᬬnyatott sorsú épületet választják. Kisebb-nagyobb korrigálások után végül az első Orbán-kormány döntött az épület rekonstrukciójáról, az akkori áron számolt beruházás 2,2 milliárd forintba került, és az 1806-os, eredeti állapotokat tükrözte. Aztán jött a kormányváltás, és Medgyessy Péter közölte: nem szeretne beköltözni. Nem volt váratlan a döntése, hiszen az első Orbán-kormány ellenzéke az urizálás, nagyzolás szimbólumává tette a költözési tervet. Így 2003. január 22. óta a Sándor-palota a mindenkori köztársasági elnök rezidenciája és hivatalának épülete.

De Orbán Viktor nem tett le arról a tervről, hogy beköltözik a palotába. Mostani tervei azonban nagyobb szabásúak, mint a kétezres évek elején voltak. Igaz, egy feltétel ismételten kell a megvalósításukhoz: az, hogy a Fidesz megnyerje az áprilisi választásokat. Orbán kiindulási pontja az 1944 előtti állapotok visszaállítása. Lázár János kapta a feladatot, hogy kidolgozza ennek a grandiózus átszervezésnek a forgatókönyvét. A Vasárnapi Hírek birtokába került dokumentum megrendelője a Miniszterelnökség, témája pedig a teljes államapparátus megmozgatása, de mindenekelőtt a miniszterelnök és a Miniszterelnökség átköltöztetése az Országházból a Sándor-palotába.

Tény, hogy a Budai Várnegyeddel kezdeni kell valamit. Bár a II. világháború óta az épületek nagy részét felújították, és többségük valamilyen funkciót is kapott, valójában elszigetelt és rosszul kihasznált része ez a városnak. Régóta és sokan tervezték már, építészek, urbanisták és politikusok is, hogy kezdenek valamit a turisztikai szempontból értékes területtel. A tervekből szinte semmi sem lett.

A mostani kabinet új kormányzati negyedet építene a Várnegyedben, a szakmai koncepció megalkotására a neves építész, Zoboki Gábor irodáját kérték fel. Zoboki már az előző Fidesz-kormány idején (egész pontosan 1999-ben) előállt egy hasonló, a központi állami intézmények elhelyezkedésének vizsgálatával foglalkozó dokumentummal, amelynek szintén az akkori Miniszterelnöki Hivatal volt a megrendelője. Most sincs ez másként. Az alapvetés, hogy Orbán Viktor beköltözik a Sándor-palotába. Ebben az esetben értelemszerűen a köztársasági elnöknek is költöznie kell, de ha minden jól megy, nem kell messzire hurcolkodnia, őt a Budai Vár A és B épületében szállásolnák el. Vagyis a jelenlegi Nemzeti Galéria épületébe, Horthy Miklós egykori rezidenciájába. Az elköltöző Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár helyén lesz többek közt szálloda, államtörténeti múzeum és állami rendezvényház.

És a láncreakció nemcsak a Várban, de azon kívül is döntené a dominókat: költöznének a minisztériu¬mok. A hatástanulmányban felvázolt elképzelések szerint ciklusonként 2-3 minisztériumot lehetne megmozgatni, a cél pedig az lenne, hogy ne a városban szétszórva, hanem egy környéken legyenek.

Teljes joggal merül fel a kérdés: miből lesz minderre pénz? Állami és önkormányzati forrásból mindez megvalósíthatatlan lenne. De például a kormány által oly sokat szidott Európai Unió fejlesztési pénzei nagyban segítenék a város képének megújítását – s ezzel a kormány reprezentatív székhelyváltását is. Márpedig 2014 és 2020 között épp új európai uniós fejlesztési ciklusba lépünk. Az azonban már előre borítékolható, hogy a várnegyedbeli tervek a következő évekre Budapestre szánt uniós fejlesztési pénzek jelentős részét felemésztené. Pedig talán lenne még mit építeni, szépíteni a fővárosban a kormányzati rezidenciákon kívül is.

Az említett tanulmány számol még néhány máshonnan érkező befektetővel, illetve felvett hitelekkel is, de fő célnak a „0 szaldós” finanszírozási konstrukcióhoz közelítő megvalósítást tekinti. Eszerint a dominóelv alapján megvalósuló költöztetés kis lépésekben történik majd: amikor egy ingatlant eladnak, akkor abból a pénzből vesznek/felújítanak/átalakítanak egy másikat. Az abba költöző intézmény megüresedett épületét ismét csak értékesítik, az abból befolyó pénzt máshová forgatják – és ez így megy egészen addig, amíg mindenki meg nem találja a végleges helyét…

OSZK. Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) minden, Magyarországon megjelent nyomtatványból van két kötelespéldány. Emellett a nem nyomtatott dokumentumokat (kéziratok, hangzó anyag, videokazetta, flopilemez stb.) is gyűjtik. 2006-ban a könyvtár 8 millió egységgel rendelkezett, csak könyvből több mint 2 millió, időszaki kiadványból (pl. újságok) 300 ezer, kéziratból pedig egymillió volt a gyűjteményben. A teljes OSZK átköltöztetése a Népligethez rengeteg költséggel és nehézséggel járhat.

Rövid út. A legkevesebb gondja Áder Jánosnak lesz, mivel a Sándor-palota és a Budai Vár A és B épülete közel van egymáshoz. A Köztársasági Elnöki Hivatal alkalmazottainak száma egyébként 77 fő, több mint felével nőtt a számuk az elmúlt négy évben.

Utazás a jövőbe. Nem ez az első kísérlet az államapparátus megmozgatására. 2007-ben a Gyurcsány-kormány vetette fel a kormányzati negyed tervét: az elavult épületek helyett egy teljesen új komplexumba költöztette volna a minisztériumokat. A negyed magántőkéből épült volna fel, csaknem 35 milliárd forintért, ám ebből le lehetett volna vonni az egykori épületek eladásából befolyó összegeket. Az elkészült komplexumot az állam 25 évig bérelte, és csak ezután vette volna meg. A helyszín (Nyugati pályaudvar környéke) kiválasztása után nemzetközi pályázatot írtak ki, amelyet Janesch Péter és Kengo Kuma építészcsapata nyert meg, terveik a mostani 1944-es nosztalgia helyett inkább egy 2044-es futurisztikus vízióra hajaztak. A projektet 2008 januárjában leállították, mivel rengeteg nehézség lépett fel.

Hányan költözhetnek? Bár a jelenlegi kormány korábban megígérte, hogy igyekszik csökkenteni az állami alkalmazottak számát, csaknem négy év alatt nemhogy nem sikerült ez nekik, de például a Miniszterelnökség létszáma 93-ról mostanra 324-re duzzadt, és ez csak a kormányfő közvetlen környezetét jelenti.

Múzeumi Negyed. A budapesti Múzeumi Negyed öt épületet és hat múzeumot magában foglaló komplexum lesz a Városliget szélén elhelyezkedő Ötvenhatosok terén. A tervek szerint 2017 végére, 2018 elejére készül el. Ide költözik a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) anyagának összevonásával létrejövő Új Nemzeti Galéria is. Az MNG jelenleg a Budai Vár négy teljes épületét (A, B, C, D) uralja. Amikor 1957-ben önálló múzeumként megnyitotta kapuit (ekkor még a jelenlegi Néprajzi Múzeum épületében), gyűjteménye 6000 festményt, 2100 szobrot, 3100 érmet, 1100 rajzot és 5000 nyomatot foglalt magában. Teljes műtárgyállománya jelenleg körülbelül 100 ezer darabból áll.