Menetelés Kína felé

Kína ma a világ leggyorsabban fejlődő gazdasága. A 1978-as gazdasági reformok bevezetésének hatására mára több mint 500 millió ember emelkedett ki a szegénységből. Kína több mint 1,3 milliárd lélekszámú gigaállam – vagyis, összehasonlításul: egy kínaihoz hasonló – arányosított – magyar reform 3,8 millió ember életét tenné jobbá.

Az ázsiai ország az Amerikai Egyesült Államokat megelőzve vált a világ legnagyobb vezető kereskedelmi hatalmává a Financial Times legfrissebb elemzése szerint. Kína 2013-ban 4,16 trillió dollár összegben importált és exportált, 7,6 százalékkal többet, mint az azt megelőző évben. Az USA export-importja 3,57 trillió dollár volt 2013-ban.

A növekedés azonban lassuló. A kínai GDP tavaly 7,7 százalékkal nőtt, ami éppen csak meghaladja az előző évi eredménnyel megegyező várakozásokat, ám jócskán elmarad a 2011-es 9,3 százalékos iramtól. A lassulás egyelőre nem áll meg: az idei előrejelzés már csak 7,3 százalékos növekedésről szól. Kiveszett a lendület a világ legolcsóbb és leghosszabb gyártósorából? Ha igen, annak is lennének előnyei. A súlyos környezetrombolás árán elért, az exportot mindenáron előtérbe helyező gyarapodást egy kiegyensúlyozottabb ütemű növekedés válthatja fel – vélik szakértők.

Első fecskék keletről

„Magyarországot az elmúlt száz évben rendszeresen gúnyolták Európában azért, mert ázsiai eredetű nép, ezért ma jókat mosolygunk azon, ami a világgazdaságban történik” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök múlt szerdán Pekingben, a kínai–magyar üzleti fórumon. A feltörekvő gazdaságokhoz való közelítés jegyében indított keleti nyitás politikájának eredményeként arra számít a magyar kormányzat, hogy 2018-ra az Európán kívüli területekre irányuló magyar export a jelenlegi 11-ről 33 százalékra bővül. A kínai gazdasági fórumon 17 üzleti megállapodás született, amelyek nyomán tovább bővülhet a magyar export. Kína kiadja az engedélyeket a sertés-, a liba-, a kacsa- és a nyúlhús exportjára. A célok között szerepel egy budapesti regionális turisztikai központról szóló szerződés aláírása, valamint a Magyarország és Kína közötti közvetlen légi járat visszaállítása.

A magyar cégek számára is fontos lenne felfedezni az 1,3 milliárd lakosságú Kínát. Egyelőre nyomasztóan nagy a különbség a két ország kereskedelmi forgalma között, míg Kínából 2012-ben 1218 milliárd forint értékű áru és szolgáltatás érkezett hazánkba, csupán 407 milliárd forintnyit tudtunk értékesíteni.