A hátszél legyen veletek!

Bringázni jó. Városi forgalomban luxusautókat magunk mögé parancsolva, vadvizek mentén ellazulva, hegytetőre kaptatva a lehetetlent legyőzni, vagy csak a cekkert hazafurikázva – mindenhol a szabadság illúzióját éljük át. Van, akinek a tekerés a közlekedés egy formája, másoknak hobbi, sport, megmérettetés. Mi kell hozzá? Egy drótszamár, aszfalt és csipetnyi biztonság. Aztán jöhetnek a kalandok!

Nem csak lovas, bringás nemzet is vagyunk, a nyereg hozzánk, magyarokhoz nőtt. E bölcs megállapítást az Eurobarometer adatai is igazolják. A tekerős életmódot tekintve kiváló társaságba keveredtünk. Az Európai Unió országai közül Hollandia után Dániával holtversenyben a második legkerékpárosabb ország a mienk: a lakosság 19,1 százaléka állítja, hogy fő közlekedési eszköze hétköznap a kerékpár. Tágabb nemzetközi összehasonlításban sem állunk rosszul, a tabella 8. helyén végeztünk 2012-ben.

Olyan számok ezek, melyek tettekre is köteleznek. 2013 márciusában a kerékpározásban érintett vezető civil szervezetek létrehozták a Kerékpáros Kerekasztalt, melynek célja, hogy 2014–2020 között a kerékpározás váljon az egyik legkedveltebb közlekedési, turisztikai és sporteszközzé. Az érintett döntéshozók elé tálalt terv grandiózus! Országosan 20 000 km-nyi útvonalhálózat és 70 Bringa Park kiépítésére tettek javaslatot egy komplex kerékpáros turisztikai projekt részeként, úgy, ahogy kell: kitáblázással, kerékpárosbarát szolgáltatói hálózattal, információs pontokkal. A projekt a háttérszámítások szerint 120 milliárd forintos beruházást igényel.

NYOLCAS ÉS DURRDEFEKT

Hiába a sok bringás, az infrastruktúra jócskán dobogós társaink mögött marad. Csak összehasonlításképp jegyezzük meg, hogy a nálunk jóval kisebb, 43 000 négyzetméter területű Dániában a kerékpárút-hálózat hossza meghaladja a 10 000 km-t. Idehaza jelenleg a járműforgalomtól elkülönített bicikliút mindössze 3000 km, ezenkívül még kb. 500 km táblával jelölt, kis gépjárműforgalmú közút, árvédelmi töltés és erdészeti út sorolható a kerékpárosútvonalhálózatba.

Hogy ez az út mennyire járható? Igazán a centírozó a tudója.

Egy biztos: jó minőségű, nagyobb területet lefedő, biztonságos kerékpárosút-hálózat csak néhány területen, pl. a Duna mentén, a Fertő tó osztrák oldalán, a Balaton nyugati karéjában, Dél-Zalában, a Dráva mentén és a Tisza-tó körül található. Pedig a vonzó környezet, a nem túlságosan tagolt domborzat, a nagy kiterjedésű erdők és vizes területek igazi paradicsomot jelentenének a honi vagy akár külföldi bicajos túrázóknak.

VILÁGKERÉK

A tipikus európai kerékpáros turista 40–55 éves, párban vagy kis csoporttal utazik, és 3-4 éjszakát tölt el utazása során. A legalább egy éjszakát eltöltő kerékpáros turisták száma a 26 milliót is eléri. Bicajjal utazni csak látszólag olcsó mulatság, mint ahogy az sem véletlen, hogy a napi költés 60-75 százalékát ételre és italra szánják. E turisták nem kevés pénzt áldoznak hobbijukra, az öreg kontinensen tett többnapos kirándulások átlagosan 350 euróba kerülnek. Ennek tükrében érthető a szakpolitikusok és befektetők szemében bűvös szám: a bringásoknak a gazdasághoz való hozzájárulása évi 54 milliárd euróra becsülhető uniószerte egy 2012-es adat szerint.

KERESZTÜL-KASUL

A kerékpáros turizmus legnagyobb európai hálózata az EuroVelo. A tervezett hálózat 12 távolsági kerékpáros- útvonalat foglal magában 66000 km hosszan, melyből több mint 45000 km létezik. A hálózatot és az azzal kapcsolatos teendőket az Európai Kerékpárosok Szövetsége irányítja, amely arra törekszik, hogy minden útvonalon magas színvonalú arculatot, kitáblázottságot és promóciót kínáljon Európa-szerte a kerékpárosok számára. A tervek között szerepel 13. EV-útvonalként a vasfüggönyútvonal kialakítása, amely a keleti és nyugati blokkot elválasztó egykori határvonal mentén haladna, a Barents-tengertől a Fekete-tengerig.

A hálózat útvonalának a következő standardszintet kell biztosítani:

– Nem rendelkezhet 6 százaléknál nagyobb emelkedővel.

– Elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy 2 biciklis elférjen egymás mellett.

– Az egy nap alatt motorral meghajtott járművek száma nem haladhatja meg az 1000-et.

– Legyen 80 százalékban burkolt.

– Az év minden napján nyitott járható út, 30 kilométerenként elérhető élelemforrás, 50 kilométerenként szállás és 150 kilométerenként tömegközlekedés álljon a túrázók rendelkezésére.

Ha ez megvan, indulhat a túra.

ALPOKTÓL AZ ADRIÁIG

A „vento” azt jelenti: szél. Ám ha VenTónak írjuk, Olaszország legnagyobb kiterjedésű bicikliút-hálózatának projektjét takarja, mely civil aktivisták három és fél éves lobbizásának eredménye. A Velencétől Torinóig húzódó, a Pó folyó völgyében az Adriától az Alpokig vezető vadregényes, kultúrtörténeti látnivalókban bővelkedő útvonalat 679 km hosszúra tervezték. A Leonardo-csatorna mentén egy 47 kilométeres szakasszal a milánói expó területével is összekapcsolják. Az EuroVelo 8. útvonalát képező, kulcsfontosságú beruházásának számító VenTótól évente 300-500 ezer turistára és a velük járó 100 millió eurós bevételre számít az olasz államkassza. A beruházás költségét 80 millió euróra becsülik.

EGYENETLEN VISZONYOK

Az Országgyűlés 2008-ban törvényben rögzítette az országos kerékpárosútvonal-törzshálózat 83 elemét. Ennek fontos része az EuroVelo-hálózat Magyarországot érintő két tagjának, az EV6-nak (Folyók útja) és az EV11-nek (Kelet-európai útvonal) 500-500 km-es szakasza is.

Előbbi magyarországi szakasza Rajkától Hercegszántóig a Duna völgyében, míg az utóbbié Tornyosnémetitől Röszkéig húzódik. A két kerékpáros-útvonalnak eddig kevesebb, mint a felét alakították ki. Az EV6 teljes hazai szakasza kitáblázott.

Ugyanakkor az útvonalhálózat kiépítettsége és minősége jelentős területi eltéréseket mutat, például a Ráckevei- Duna mentén elenyésző a kiépített, biztonságos és akadálymentes bicikliút.