Első a helyi gazda

– Szinte az utolsó pillanatban jelenik meg az a kormányrendelet, amely a településenként önállóan működő földbizottságok megalakítását és működését szabályozza. Elég lesz a hátralévő idő?

– Bízom benne, hogy igen. A jogszabály szerint a települési jegyzők feladata a földbizottságok létrejöttének és működésének megszervezése. Májusra minden településen megalakulhat a bizottság, amely az adott település körüli termőföld nagyságától függően 3–9 tagból állhat. Tagjait a településen földet használók közül választják meg öt évre.

– E bizottságok, úgymond, élet és halál urai lesznek. Ők döntik el, ki vehet, bérelhet földet, ki gazdálkodhat a jövőben, és ki nem. Jogi kérdésekben kell dönteniük, de kevés földművesnek van ilyen végzettsége. Nem lesz gond ebből?

– Fontos, hogy csak a tulajdonszerzésről döntenek, a használatról nem. Bízzunk a földművesek józanságában, ők tudják a helyi érdekeket legjobban képviselni. Egyébként az ő döntésüket megelőzően a helyi ismeretekkel bíró kormányhivatalok, alapos hatósági eljárás után, akár több érvényes ajánlatot is továbbküldhetnek, amelyek közül a földbizottság választja majd ki, hogy melyik vevő tulajdonszerzését támogatja.

– Mi van, ha valamelyik vevőv-agy bérlőjelöltnek nem tetszik a döntés? Fellebbezhet a földbizottság választása ellen?

– Igen, az illető a helyi önkormányzat képviselő-testületéhez fordulhat, vitás esetben ennek tagjai döntenek.

– Sokan attól félnek, hogy a helyi gazdák „ösztönösen” is pártosan döntenek, szinte lehetetlenség lesz külsősként földet szerezni egy-egy településen.

– Az egyértelmű, hogy a kormány célja éppen a helyi gazdák, termelők megerősítése. Ők szerepelnek a legkedvezőbb helyeken az új földtörvényben az elővásárlási és az elő-haszonbérleti sorrendben is. Az elővásárlásnál még a hetedik helyen is helyben élő földműves áll, csak ezt követően juthatna lehetőséghez a 20 kilométeren kívülről érkező.

– A májustól hatályba lépő jogszabály némely eleme nem sérti az uniós alapelveket?

– Szerintünk nem. A szabályozásba olyan elemeket vettünk be, amelyek a dán vagy a francia földügyi jogszabályokban is megtalálhatóak, s azok már mind átmentek a brüsszeli szűrőn. Éppen ezért nem tartunk attól a vizsgálattól sem, amelyet Ausztria kezdeményezett a magyar földtörvénnyel szemben.

– Az osztrák agrárminiszter azt sérelmezi, hogy egykor legitim módon megkötött szerződéseket visszamenőlegesen érvénytelenít a magyar kormány.

– Az olyan szerződések, amelyek alapvetően a hatályos magyar jogszabályok kijátszásán alapultak, amelyek különféle tulajdonszerzési tiltásokat akartak leplezni, így juttatva külföldi állampolgárokhoz a magyar földet, illegitimek. Vagyis a zsebszerződések – függetlenül attól, hogy mikor kötötték – érvénytelenek. Ezért sem értem, miért véd jogsértőket az osztrák miniszter.

– Úgy tűnik, hogy csak a külföldi spekulánsokra koncentrálnak, holott sokkalta nagyobb lehet a magyar ügyeskedők által törvénytelenül megszerzett terület…

– Az új földtörvény egyformán küzd a belföldi és a külföldi spekulánsok ellen. A törvény nem engedi a korábban kötött zsebszerződések megvalósítását. Nem hiszem, hogy a járási kormányhivatalok és a helyi földbizottságok szűrőjén egyetlen ügyeskedő is átcsúszhatna és birtokon belülre kerülhetne.

– A nagyüzemi gazdálkodás lebontása miatt is kritizálják a kormányt. Sokan – nem megalapozatlanul – állítják, hogy még a maradék állattenyésztés is padlóra kerül, ha megvalósítják a birtokpolitikájukat.

– Nem vagyok abban olyan biztos, hogy Magyarországon mindenki sikeresnek tartja az elmúlt húsz év nagyüzemi gazdálkodását. Szerintem sokan tudnának ezzel vitatkozni, köztük én is. A kormány célja itt is egyértelmű: a családi gazdaságok megerősítése. A nagyüzemek mostani 50 százalékos részarányát 20 százalékra akarjuk csökkenteni, és 80 százalékban a családi gazdaságoknak teret engedni. Mi az agrárközéposztály megerősítésében, a sikeres családi vállalkozásokban hiszünk – és nem gondolom, hogy ez az állattenyésztés vagy egyáltalán a mezőgazdasági termelés rovására menne. Ma sok ezer családi gazdaság működik sikeresen.

– Többségük nem csinál mást, mint 50–600 hektáron növényt termeszt, állatot egyáltalán nem tart, és néhány embert foglalkoztat a családtagokon kívül.

– Ez túl leegyszerűsített kép. Már most is nagyon sok embert foglalkoztat egy-egy családi gazdaság. Nem jobb önálló családi gazdaságot alapítani?! Természetesen a nagyüzemek sem szűnnek meg, csupán kevesebb lehetőséghez jutnak a jövőben. Nem elfogadható a mai állapot, miszerint akár 5–10 ezer hektáros nagybirtokok alakultak ki, egyéni vagy családi gazdaságok számára pedig nem maradt terület. Ezért az új földtörvény megfelezi a birtokhasználati maximumot: ez 2500 helyett 1200 hektár lesz. Vetőmagtermelés vagy nagyobb állatszám esetén is csak maximum 1800 hektárig mehet föl.

– A kormánypárthoz közeli agrárcégekre is érvényes mindez, amelyek 2002-ben ötven évre szóló földbérleti szerződést kaptak az akkori Orbán-kormánytól. Ők tehát nyugodtan működnek tovább több ezer, netán tízezer hektáron?

– Az új törvény hatályba lépését követően ilyen már elképzelhetetlen lesz. Néhány érdekes földbérleti szerződést a szocialista kormányoktól is örököltünk, köztük például olyat, ahol 8000 hektárt adtak 99 évre bérbe, vadászati, vízgazdálkodási és bányászati joggal együtt, egy külföldi érdekeltségű cégnek. Ezért nem kapunk teljes képet, ha „csak” ezt a 12 agrárvállalkozást emlegetjük.

– Hány ezer hektár „foglalt” ilyen hosszú távra?

– Összesen 600 ezer hektár van állami tulajdonban. Ebből most 270 ezer hektárt hirdettünk meg – ezek bérlete 2017. március 31-ig jár le –, 221 ezer hektárra kötöttünk szerződést. Főként 2014-ben lejáró szerződések vannak, 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben kisebb területek kerülnek át új bérlőkhöz. Ezt követően nagyobb lehetőségek 2024–29 között nyílnak, akkoriban járnak le nagyobb területek bérleti szerződései.

– Sok nagy cég állítja, tönkre fog menni, mert területei nagy részét elveszíti a következő években.

– A „Földet a gazdáknak” program az összes magyarországi termőföld 4 százalékát érinti – tehát a maradék 96 százalékon bátran bérelhetnek újabb területeket. Ezen a 4 százalékon viszont nem a nagyüzemeket, hanem lehetőség szerint a családi gazdaságokat akarjuk támogatni. Helyesnek tartom, hogy nem a jelenlegi bérleti szerződések lejáratának pillanatában hirdetünk pályázati eredményt, hanem két-három évvel ezt megelőzően. Így mindenki fel tud készülni a jövőre.

– Erre mondják azt a szakértők, hogy biztosan csökken a magyar mezőgazdaság teljesítménye a következő években, mert az előbbiek miatt csökken a beruházás, fejlesztés, ráfordítás.

– Ez nem igaz. A most húsz évre földbérleti lehetőséget elnyert gazdák is beruháznak majd, ráadásul nem egy pillanatban következik be a változás, hanem több évre elnyújtva, ezért az átállás is kevésbé lesz érezhető.

– Ángyán József jelentéseiből kiderül, hogy nagyon sok, korábban mezőgazdasággal nem foglalkozó ember, cég jutott állami földhöz, s emiatt megkérdőjelezhető sikerességük a termelésben.

– Professzor úr a tavaly szeptemberi állapotok egy részének elemzéséből írta tanulmányát. Átlagosan, az adatok 20 százalékának elemzéséből vont le országos szintű következtetéseket. Ezzel szemben tény: a nyertesek több mint 80 százaléka természetes személy, nem pedig cég; 40 ezer hektárt nyertek a fiatal gazdák; és megtízszereztük, 600-ról 6000-re növeltük az állami földet használó gazdálkodók számát.

– Az újságok viszont rendre mutatnak be eseteket, melyek minimum az etikátlan kategóriába tartoznak. Ezekről mi a véleménye?

– Jelenleg is több vizsgálat zajlik, és ahol nem teljesíti a bérlő az előírásokat, ott visszavesszük az állami földet – erre már volt példa. Igaz, a nagyobb számú ellenőrzések csak most indulnak, mivel eddig a nyertesek többsége még birtokba sem lépett. Mindenkivel betartatjuk a szerződésében vállalt kötelezettségeit.