Furcsa: még az orvos sem érti, miért kell a méregmentes víz

– Árt az, ha a víz literjében 10 mikrogrammnál több az arzén vagy sem? – kérdeztük Vargha Márta biológust, az ÁNTSZ vízhigiéniás osztályának vezetőjét.

– Ha egyetlen mondattal akarom összefoglalni a tényt, akkor azt kell mondanom: igen, az arzén rendkívül kis mennyiségben is ártalmas az egészségre.

– Mióta ismert az arzén mérgező hatása?

– Hosszú évszázadok óta. A jelenséggel egyébként „töményen” Bangladesben szembesültek a kutatók. Bizonyos betegségek okait kutatva derült ki, hogy ott az ivóvízben különösen sok az arzén.

– Hol van még túlontúl sok belőle?

– Például Chilében, az egyesült államokbeli Nevadában, Olaszországban. A Föld azon helyein, ahol a kéreg az átlagosnál vékonyabb.

– Mint például a magyar Alföldön.

– Pontosan.

– Amikor az egyik érintett település orvosával beszélgettem, azt mondta, nem vette észre, hogy az arzén miatt arrafelé többen betegednének meg, mint az ország más részén.

– Ennek az lehet az oka, hogy túl kicsi az őáltala érzékelt minta. Több nemzedékkel korábban egyébként valóban nem lehetett észlelni a különbséget, ugyanis akkoriban még a fúrt kutakból merített talajvizet itták az emberek. Ezeket azonban az egészségre ártalmas nitrát és más higiénés okok miatt a harmincas évektől kezdve fokozatosan felváltották a mélyfúrású – közkeletű nevén az artézi – kutak, melyek egy részében viszont az arzénból van több a megengedettnél.

– Mikor figyeltek fel a magyar közegészségügy munkatársai arra, hogy „valami nem stimmel” a dél-alföldi ivóvízzel?

– A nyolcvanas években végeztek célzott kutatásokat Békés és Csongrád megyében. Ekkor vált egyértelművé, hogy az arzén határértéke több helyen is meghaladja az egészségügyi világszervezet, a WHO által ajánlott literenkénti 50 mikrogrammot.

– Mi most mégis 10 mikrogrammos határérték alá akarjuk szorítani a vizeink arzéntartalmát.

– Valóban, mert a WHO tízévenként áttekinti az általa ajánlott határértékeket, s mert a kutatások időközben bizonyították, hogy már az efölötti érték is ártalmas lehet.

– Milyen betegségeket okozhat?

– Azokon a területeken, ahol az arzén meghaladja a határértéket, magasabb a bőr-, a hólyag- és a tüdőrák előfordulásának az aránya, mint a határérték alattiakon. Ráadásul a magzat kihordásánál is több problémát észleltek.

– Elterjedt vélekedés az érintett területeken, hogy a szigorú szabályozást azért erőlteti az Európai Unió, mert nyugati polgárai sok tengeri halat fogyasztanak, s abban felhalmozódik az arzén.

– Meg kell különböztetnünk a szerves és szervetlen kötésű arzént. A halakban szerves arzén található, ami kiürül az ember szervezetéből, s ezért az egészségre ártalmatlan – ellentétben az ivóvízben található szervetlen kötésű arzénnel, ami felhalmozódik, s az említett betegségeket okozhatja.

– Hogyan állunk az arzénmentesítéssel?

– A 2004-es uniós csatlakozást követően háromszor három évre kérhettünk halasztást. Ezt az ország kimerítette, ám 2012. december 26-át, a végső határidő lejártát követően még mindig 260 település lakója jutott határérték fölötti ivóvízhez. Ezt mára sikerült 160 település 350 ezer lakójára szorítani, a jövő év nyarára pedig remélhetőleg minden magyarországi polgár csapjából határérték alatti ivóvíz fog folyni.

– Akkor tehát addig is ajánlott igénybe venni a más formában rendelkezésre álló tiszta vizet.

– Feltétlenül. A várandós anyukák, csecsemők körében a szervezet egészséges fejlődése szempontjából különösen fontos az ajánlások betartása. Erre egyébként a felkészített védőnők is folyamatosan felhívják az érintettek figyelmét.