Lapunkban megígértük: itt a teljes szöveg

Lapunk kíváncsian tesztelte, országgyűlési képviselőjelöltjeink hogyan gondolkodnak bizonyos kérdésekről: néhány térség egy-egy konkrét, megoldásra váró problémájáról kérdeztük meg a körzet valamennyi jelöltjét. Összeállításunkban „kóstolót” kínálunk a válaszokból, valamint az érdekességek bőségtáljából csemegézünk.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE
2. számú választókörzet (Jászberény)

A választókörzetben 92 199 ember él; közülük 75 000 felnőtt, 44 053 férfi és 48 146 nő. A lakosok közül 8415 diplomás, 27 959 érettségizett és 69 435 végezte el az általános iskolát. (2011-es adatok)

A SZABAD FÖLD KÉRDÉSE:
A Jászság közútjai köztudottan rossz állapotban vannak, különösen a 31-es és 32-es főút. Évek óta semmilyen javulás nem történt a közlekedési utak állapotában. Arra vagyunk kíváncsiak, ön miként gondolkodik erről, és megválasztása esetén milyen megoldást szorgalmaz majd.

Budai Lóránt (Jobbik): A Jobbik nem csupán szavakban, de konkrét politikai intézkedések meghozatalával is tenni fog azért, hogy a sokszor elviselhetetlenné vált közúti forgalmat részben átterelje a vasúti és folyami közlekedésre. Ezzel harmonikus egyensúlyt teremtve a közlekedésben. A veszélyzónának minősített helyszíneket átalakítjuk, biztonságossá tesszük. A gyalogosok védelme érdekében az erre vonatkozó szabályokat szigorítjuk, több biztosított gyalogátkelőt létesítünk telepített kamerarendszerekkel. A településelkerülő útvonalak létesítését fokozzuk. Előtérbe helyezzük a 2x2 és a 3 forgalmi sávos úthálózat fejlesztését. A közutak teherforgalmát csökkentjük. Országos információs rendszert készítünk, megjelölve az utak állapotát, a felújítási munkákat, a bejelentéseket, a fejlesztési-karbantartási terveket, valamint a forgalmi és baleseti statisztikákat.

Dankó István (JESZ-MDF): Tizenhárom évig voltam Jászladány polgármestere, így ráláttam a korábbi jelöltek kampányígéreteire. 2006-ban már úgy szóltak az ígéretek, hogy hónapokon belül kezdődik a 31-es főút felújítása. Talán most tartunk ott ebben az ügyben a megvalósításban, mint az akkori tavaszon az ígérgetések szóltak. Közben elrepült nyolc év, számos sajnálatos balesettel a nyomvályús közúton. A Mátrából lefolyó felszín alatti vizek a Jászság alatt gyűlnek össze, így külön figyelmet kell fordítani az itteni útépítéseknél a vízelvezetés fontosságára. A 31-es útnak ennek hiánya lett a veszte. 32-es út fejújítása elemi érdeke a Jászságnak. A településeket elkerülő szakaszokkal együtt kell már megépíteni azt. A Jászberényt elkerülő gyűrű kiépítését folytatnunk kell. Az M8 gyorsforgalmi út Szolnok és Eger közötti szakaszának mielőbbi megvalósítását szorgalmazni fogom. A Jászalsószentgyörgy és Tiszasüly közötti 3226. számú út a megye legrosszabb útszakasza, és más alsóbbrendű utak felújítását nem lehet tovább halogatni.

Járvás István (Független Kisgazdapárt): Jászapátin születtem 1953. február 16-án, régi Jászsági redemptus család leszármazottjaként. Erre az ősi hagyományra ma is büszke vagyok. Nagyszüleim és szüleim mezőgazdaságból éltek így automatikusan adódott az életcél, hogy én is a mezőgazdaságban dolgozom. Nős vagyok, családban élek, három felnőtt, egyetemet végzett gyermek apjaként. 1971-ben érettségiztem a Jászapáti Mezőgazdasági Gépész Szakközép iskolában. 1974-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Mezőgazdasági Műszaki Főiskola Gépészeti Karán végeztem. 1976-ban sorkatonai szolgálatot teljesítettem, ma már obsitos százados vagyok.  Második diplomámat magasépítő mérnökként kaptam meg 1984-ben, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskolán. 1992-ig a Jászapáti Termelő Szövetkezetben dolgoztam, 1989-ig beosztott gépészvezetőként, majd 1989-től választott elnökhelyettesként. 1992-ben nagy családi vállalkozást alapítottam, Társas Szövetkezet névvel, amelynek a mai napig a vezetője vagyok. 200-ben megalapítottam a ma már szűk családi vállalkozásként működő JÁSZ-TU-RA Kft.-t, amely ma a Jászapáti tanyavilág épített értékeinek megújításán dolgozik. Politizáló családban születtem, ahol mindig követték és értékelték a közéleti eseményeket. Ennek köszönhetően 1990-től 2000-ig, húsz éven át tagja voltam Jászapáti Város Önkormányzatának, ebből 12 évig a város alpolgármestereként. 1993-tól 2010-ig Fidesz-tagként politizáltam. 1994-től egy cikluson át tagja voltam a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlésnek, 1998-tól három cikluson át országgyűlési képviselő voltam. A három ciklusból 2002-ben egyéni mandátumot nyertem a Jászapáti választókörzetben. 2010-től nem pártpolitizáltam, de a helyi és az országos eseményeket figyelemmel kísértem és értékeltem. 1993-ban három párt keresett meg, annak érdekében, hogy legyek a képviselőjelöltjük, én akkor a Fideszt választottam a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párttal szemben. Húsz évvel később, 2013-ban ismét megkerestek a Független Kisgazdapárt részéről, hogy vállaljam el a Jászberényi választókörzet képviselőjelöltségét. Megtisztelő felkérésüket elfogadtam, amit ezúton is köszönök. Különös tekintettel arra, hogy nem felejtettek el. Fideszes képviselőként is mindig a jászsági gazdálkodókért dolgoztam és képviseltem érdekeiket, ezt a munkát szeretném folytatni kisgazdapárti képviselőként is. Büszke vagyok arra, hogy a Jászapáti paraszt-polgári társadalom részben az én munkámnak is köszönheti azt, hogy ma országgyűlési képviselőt és megyei közgyűlési alelnököt adhat.  Ezen rangos közéleti pozíciók megtartása nem kis felelősség és nem könnyű feladat, sok sikert kívánok utódaimnak ehhez a munkához. A rendszerváltás utáni időszak számtalan olyan megoldatlan kérdést vet fel, amire választ kell adni, ezért szükség van a nemzeti újjászületés programjára. Független, erős Magyarország nem létezhet magabiztos magyarságukra, történelmi múltjára büszke állampolgárok nélkül. Történelmi gyökereiktől megfosztott nemzet legfeljebb csak társaság lehet, Köztársaság. A független kisgazdapárt a nemzet számára megfontolásra ajánlja, hogy az új Alaptörvény preambulumában is a jogi folytonosság alapját képező ezeréves szimbólumunkat, a Magyar Szent Koronát helyezzük vissza államformánk fundamentumába. Magyarország már 10. éve tagja az Európai Uniónak. Saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy kezelték és kezelik hazánkat, mint tagországot. Légy a hazád gazdája V ezért az FKgP a hagyományos értékek (vallás, család, nemzet) védelmében az Európai Uniót kizárólag az önálló Európai Nemzetállamok szövetségének tudja csak elfogadni. Határozottan elutasítjuk az uniós elit egyre agresszívabb törekvéseit egy központosított „szuperállam” megteremtésére. Amellyel totálisan elveszítenénk hazánk politikai berendezkedését a gazdaság, a szociális juttatások, az energiaellátás, az adók és pénzügyek feletti ellenőrzésünket. Támogatjuk a nagyobb integrációt megakadályozó lépéseket. Ezért hisszük és hirdetjük II. János Pál pápa gondolatát: „a családoknak joga van a fizikai, társadalmi, politikai és gazdasági biztonsághoz, főleg a szegények és betegek esetében.” Gazdálkodóként azt tudom magamról elmondani, hogy mindig szűkebb hazám, a Jászság gazdája voltam, vagyok és a jövőben is az leszek.

Nagy János (független): A 31-es és 32-es utak állapota valóban olyan rossz, hogy azonnali megoldás szükséges. Talán az, hogy ezt minden képviselőjelölt egyformán látja, szerencsés, és bárki lesz a befutó, a vesztesek a háttérben nem lesznek ennek akadályozói. Ahhoz, hogy ez a két főút hosszú távon jól, gyorsan és biztonságosan lássa el feladatát, mindenképpen szükség van a városokat, településeket elkerülő szakaszokra. Tudom, egy lépcsőben ezt nem lehet megvalósítani, de a terveknek mindenképp tartalmazni kell, és az elkerülő utakat lépcsőzetesen meg kell építeni. Ezenkívül mindenképp azt szorgalmaznám, hogy a közúttal párhuzamosan épüljenek meg a településeket összekötő kerékpárutak is.

Dr. Szekeres Imre (MSZP, Együtt, DK, PM, MLP): 2010 előtt jászsági képviselőként segítettem a térségi úthálózat korszerűsítését. Azokban az években számos utat építettünk meg, illetve újítottunk fel. 2008-ban elkészült az M3-as autópálya lehajtója az 59-es km-nél, hogy az autósoknak ne kelljen Hatvanon átmenni. Felújítottuk továbbá az Újszász–Jászapáti, Farmos–Jászberény, Abony–Újszász és Jászárokszállás–Jászberény közötti utakat is. A Jászberényt elkerülő út első szakaszát még 2005-ben, második szakaszát pedig 2009-ben építettük meg. 2010-ben úgy adtuk át Fidesznek a kormányzást, hogy több fontos út felújítása is elő volt készítve. 2013 őszéig azonban semmi nem történt. Pedig a szükséges pénz mindegyik út esetében mindvégig rendelkezésre állt, ezt a Fidesz-kormány minisztere sem tagadta az évek során folytatott hivatalos levelezésünkben. A 31-es út felújítását 2012 júliusára be kellett volna fejezni, ehhez képest a munkát csak most, három héttel a választások előtt kezdték meg 2014-ben. A 32-es út felújítása 2012. július–augusztusban kezdődött volna, de láthatóan ezt a Fidesz levette a napirendről. Pedig ezt követően indult volna a Jászberényt elkerülő út III. ütemének kivitelezése. A fideszes kormányzás idején azonban egy kapavágás sem történt, sőt, egy friss jászberényi önkormányzati előterjesztés azt ismerte be, hogy még a tervezést is elrontották. Három mellékút korszerűsítésére is előteremtettük a pénzt: a Jászapáti–Jászszentandrás, Jászboldogháza–Jánoshida és Jászberény–Jászfelsőszentgyörgy közötti utakat már 2010-ben fel kellett volna újítani, de végül ezeket csak három év késéssel valósították meg. Programomban ezért vállaltam a Jászberényt megkerülő út befejezését, a 31-es és 32-es út felújítását és 9-es mellékút felújítását, olyan sorrendben, ahogy arról a választópolgárok az interneten szavazatukkal eldöntötték.

Szűcs Károly (Nemzeti Érdekért Párt): Nemcsak gazdasági, hanem biztonsági okokból is fontos, hogy megfelelő utak  legyenek a Jászságban. Sok helyen tragikus a helyzet, a sebességkorlátozás nem old meg semmit. Megfelelő pályáztatással, tiszta feltételekkel sürgős beavatkozásra van szükség az útvonalakon. Sok helybéli embert lehetne foglalkoztatni a felújítási munkálatok alatt. Megválasztásom esetén azon leszek, hogy minél hamarabb kátyúmentes, járható utak legyenek a térségben.

Turi Kristóf (Munkáspárt): Országgyűlési képviselőként a lehetőségeim nyilván korlátozottak lennének, éppen ezért a Jászság településeinek önkormányzataival, polgármestereivel szorosan együtt kívánnék működni a 31-es és 32-es, valamint egyéb utak felújításának kérdésében. Támogatom, hogy a Jánoshida–Jászboldogháza szakasz példájára az útburkolatot gumibitumenből készítsük. Fontosnak tartom, hogy véget érjen az a gyakorlat, hogy a kátyúkat folyamatosan csak betömködik, és amitől az utak lassan olyanok, mint egy foltozott nadrág, amin több a folt, mint az eredeti anyag. Be kell látni, hogy nem szabad csak az autópályáknak prioritást élvezniük. Ideje, hogy azok az utak is jó minőségű burkolatot kapjanak, amin a hétköznapi emberek járnak, s nem csak a multik kamionjai. Továbbá olyan törvényjavaslatot nyújtanék be, amely az adott közút kezelőjét minden körülmények között kötelezné minden kátyúkár fedezésére, hogy az emberek drága pénzen vásárolt autói ne az úthibák miatt menjenek tönkre.

PEST MEGYE 4. számú választókörzet (Vác)

A választókörzetben 92 676 ember él; közülük 75 089 felnőtt, 44 976 férfi és 47 700 nő. A lakosok közül 12 950 diplomás, 39 001 érettségizett és 72 499 végezte el az általános iskolát. (2011-es adatok)

A SZABAD FÖLD KÉRDÉSE:
A Megyeri után legközelebb Esztergomnál lehet hídon áthajtani a Duna túlpartjára – a turisztikailag népszerű Dunakanyar települései között csupán drága kompjáratok biztosítják a kapcsolatot. Egy új híd egyebek között csökkentené a Budapestre, Szentendrére, Gödöllőre nehezedő terhelést is, és a csatlakozó utak átalakítanák az országos közúthálózatot. A Vácot Sződligettel összekötő hídról és útszakaszokról már elkészült a tanulmányterv, most már „csak” lobbizni kell a 17,5 milliárdosra becsült beruházás megvalósulása érdekében. Arra vagyunk kíváncsiak, ön miként gondolkodik erről, és megválasztása esetén milyen megoldást szorgalmaz majd.

Dr. Dákay Zoltán (A Haza Nem Eladó Mozgalom): Szerintem Kalocsára és Vácra régóta esedékes egy-egy híd. A váci a fontosabb, előbb az épüljön meg, ha nincs pénz egyszerre mindkettőre. Fontos a helyválasztás. Ne a város szövetén zúduljon át a forgalom, ezért Vác északi vagy déli szélén épüljön meg. Jobb lenne északon, mert a gödieknek és dunakeszieknek közelebb van a Megyeri híd, a szobiak Esztergomnak mennek, de Zebegény, Nagymaros és Verőce számára közelebb van Vác északi széle. A sződligetieknek sincs messze Vác-észak. Így nagyjából egyenlő távolságra három híd lenne Esztergom és Újpest között.  A DCM alatt, a Szérűskert mellett vezessen a híd felől jövő út, a 2-es és M2-es utak be legyenek kötve. A Szentendrei-sziget itt a legkeskenyebb. Másik vége a 11-es útba kapcsolódjon Tahitótfalutól kb. 600-700 méterre északra.

Dengelegi Zsuzsa (Lehet Más a Politika): Az LMP az autóközlekedés növelése helyett annak a híve, hogy a közlekedési hálózatok, szolgáltatások minél több ember számára elérhetők legyenek. A váci választókerület nagy kiterjedésű, egymástól jelentősen eltérő adottságú területeket foglal magába. Miközben Vác a főváros felől mind vasúton, mind közúton kiválóan elérhető, egyes kistelepülésekre siralmas minőségi utakon lehet eljutni, és van, ahova már a busz sem jár. Mi a megaberuházások helyett, valamint a szükséges és indokolt beruházások mellett elsősorban közlekedésszervezési eszközökkel javítanánk a térség elérhetőségét. Ki szeretnénk terjeszteni a hazánkban tíz éve, elsőként épp a váci vasútvonalon bevezetett integrált ütemes menetrendet az ország egész területére, valamint a menetrendek és a tarifák összehangolásával biztosítanánk a kistelepülések jobb elérhetőségét.

Fehér Zsolt (Jobbik): A Megyeri híd és az esztergomi Mária Valéria híd közötti folyószakaszon jelenleg  csak kompjáratokkal biztosítható a közlekedők átkelése. Szükségszerűnek tartom a váci Duna-híd megépítését, a folyó bal és jobb partja, az ország keleti és nyugati része közötti kapcsolat erősítésének egyik kiemelkedő feladata kell hogy legyen a project megvalósulása. Turisztikai szempontokat figyelembe véve sem elhanyagolható dologról van szó, hiszen azt látom, hogy mind a belföldről, mind pedig a külföldről érkező kirándulóknak bár kedvelt célpontja a Dunakanyar, annak súlypontja mégis elsősorban a Duna jobb partjára fókuszál. Holott a Szob-Zebegény-Nagymaros-Kismaros-Verőce-Vác vonal is rengeteg történelmi és természeti látnivalót kínál, amit érdemes lenne megismertetni a látogatókkal. Idecsalogatásuk egyik alapfeltétele a híd által biztosított átjárhatóság megteremtése. Választókerületi programomban kiemelkedő helyen szerepel a híd megépítése. Megválasztásom esetén mindent meg fogok tenni a költségvetési forrás biztosítására, hiszen a körzet eddigi országgyűlési képviselői a puszta szavakon túl nem jeleskedtek a lobbitevékenység kifejtésében.

Karnis Gáborné (TEMPO Párt): Az ügy, illetve eszme, amelyet képviselek, a valódi törvényes magyar állam, az Apostoli Magyar Királyság. Megjelenítette Borbély József kormányzó 2009-ben. Jogaiba helyezte 2011-ben. Megalapította a Szentkorona Bankot, melynek fedezete a magyar nemzeti vagyon (erősen titkolják, ill. már lassan titkolnák), 20 ezer milliárd szentkorona (jó minőségű termőföld,  ásványvagyon, gőz, gáz, találmányok  stb.) Tehát gazdagabbak vagyunk, mint Kuvait. A szentkorona önmagát felosztva pénzzé vált, és valamennyi magyar állampolgárnak a nemzeti vagyonból alapjövedelem jár, ALANYI JOGON. Ez 2 ezer szentkorona = 400 ezer forintnak felel meg. A Szentkorona Bank finanszíroz is minden olyan építkezést, mely a közösség felemelkedését szolgálja. 2013. július 12-én Kecskeméten az Apostoli Magyar Királyság kezdő hatalomátvételi ünnepségén lerakták annak a szélerőműnek az alapkövét, amely a Dél-Alföldet látja majd el elektromos árammal, melyet szintén a Szentkorona Bank fog finanszírozni. Tehát a Sződöt Váccal összekötő hidat is finanszírozza, ha szükségesnek találják szakértőink.

Kiss Zsolt (MSZP): Valóban jelentősen megváltoztatná a híd megépülése a Dunakanyar egész térségének közlekedési szerkezetét. Elsődlegesnek és a legfontosabbnak a gazdasági szempontokat tartom. Nyilvánvaló, hogy a teher- és személyautó-forgalom határozottabban felénk irányulna, és ez mindenképpen élénkítő hatással lenne a térség termelői és fuvarozási fejlesztéseire. A Dunakanyar és benne Vác utazási, idegenforgalmi lehetőségei is javulnának ezáltal. Tehát a híd megépítésének indokoltsága számomra egyértelmű. Nyugodtan mondhatom, elkötelezett híve vagyok. De azt is tudom, hogy egy ilyen méretű beruházás költsége – még a tervezéskor becsült összege is – jelentős tétel az ország költségvetésében. Nem akarok olcsó összehasonlítást tenni, de valamelyik stadion építése igazán várathatott volna magára, amíg ez a híd megépül. Kormányzati filozófia kérdése: a gazdaság élénkítése, a holtpontról való kimozdítása a legfontosabb dolgunk, vagy hobbiberuházásokra költeni az ország pénzét? Gazdaságunk nem teljesít, szinte egyáltalán. Nemhogy jobban! Szóval ennek a szemléletnek a megváltoztatását tartom a következő kormányzat elsődleges feladatának. Képviselőként ezt tartom a legfontosabbnak. A gazdaság lehetőségeit kell javítani: adóterhek csökkentésével, termelő beruházások, munkahelyek létesítésével. Ennek a hídnak a megépítése számomra így kapcsolódik össze a helyi és országos érdekekkel. Ha bizalmat kapok áprilisban a választóktól, képviselőként mindent megteszek, ami csak lehetséges a híd megépüléséért és azért a kormányzati szemléletváltásért, ami mindezt lehetővé teszi.

Moravcsik Attila (Seres Mária Szövetségesei): A felvetett téma évtizedek óta foglalkoztatja a váci és Vác környéki embereket. Sokak számára a Megyeri híd felépítése is könnyebbé tette a másik oldalra való átjutást. Azok számára, aki Tahiba, Leányfaluba vagy Esztergom irányába indulnak, óriási segítséget jelentene egy váci híd felépítése, mert nem kellene nagy kerülőutat megtenni a Mária Valéria vagy a Megyeri híd irányában. Jelenleg a másik alternatívát a kompközlekedés  nyújtja, de rendkívül korlátozottan. Reggel 6-tól este 9-ig jár a komp, óránként egyszer, ezért este vagy hajnalban marad a hosszú kerülőút a másik oldalra. A munkavállalás, illetve munkába járás mellett nagymértékben fellendítené a körzetünk idegenforgalmát. A Budáról induló kirándulók, turisták Szentendre után könnyebben választanák a következő úti célnak Vácot, ha a hídon kényelmesen átjöhetnének bármikor. Amikor az SMS bekerül a parlamentbe, teljes erővel a híd megépítéséért fogok dolgozni, hogy Vácra nyugati irányból is könnyen és akadálytalanul lehessen megérkezni.

Vitéz Attila (Zöldek Pártja): Mint a Zöldek Pártja helyi országgyűlési képviselőjelöltjét és egyben váci lakost régóta foglalkoztat a híd kérdése. Az illetékesek szerint ez a közeljövőben nem fog megvalósulni.  Nem tudom, hogy hol veszik el a fonal. Lehet, hogy egyeseknek nem áll érdekükben, pedig a lakosságnak fontos lenne. Megkérdeztem néhány polgárt, és az általános vélemény a következő: „Minden négy évben a választások idején előveszik a híddal kapcsolatos ígéreteket, aztán választások után lecsendesedik a téma! Jó lenne, de úgysem lesz mostanság belőle semmi! Ha lenne, nem kellene kerülőúton menni, ami üzemanyag szempontjából és a dugók miatt sem mindegy, a komp is drága!” A híd a körbe autózás helyett sokkal energiatakarékosabb, környezetkímélőbb megoldás lenne (a kompokról nem is beszélve). Mivel a Zöldek Pártja színeiben indultam, kötelességemnek érzem, hogy óvjam a környezetünket és a lakosság egészségét, idegrendszerét, idejét, amennyire lehetséges. Parlamentbe jutásom esetén még nagyobb súllyal tudom képviselni az ügy mielőbbi megvalósulását.

Vojnovits Erzsébet (Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt): A Vác térségében megépítendő Duna-híd emelésének tervezete rendszeresen visszatérő kérdés, illetve ígéret a választási időszakokban. Hálás téma, miután ezt már több párt is ígéretként fogalmazta meg a kampányok során. Ha azt hallom, mondom, írom: „híd”, mindenképpen az összeköt, kapcsol, kapcsolatokat szélesít pozitív gondolatsor ébred bennem. Minden fejlesztésnek híve és támogatója vagyok. Természetesen egy nagy beruházás multifaktorálisan igényli a körülmények figyelembevételét. Így, egy szakemberek által aktualizált műszaki, gazdasági, környezetvédelmi hatástanulmányt. Továbbá mindenképpen tájékozódnék az érintett települések lakosságának véleményéről is. A döntést a fentiek ismeretében tudom elképzelni. Fentiek jegyében a beruházás támogatója lennék megválasztásom esetén. Pártpolitikai kérdést azonban nem formálnék egy közlekedési infrastruktúrát befolyásoló témából, amit közpénzből finanszíroznának.

PEST MEGYE
10. számú választókörzet (Monor)

A választókörzetben 93 494 ember él; közülük 75 117 felnőtt, 45 023 férfi és 48 471 nő. A lakosok közül 7055 diplomás, 27 956 érettségizett és 71 170 végezte el az általános iskolát.(2011-es adatok)

A SZABAD FÖLD KÉRDÉSE:
Számos híve akad napjaink „Nagy-Budapest” elképzelésének, amely szerint a fővároshoz legközelebbi települések (például Monor is) tartozzanak inkább a nagyvároshoz, mert az számos előnnyel járna. Helyesnek tartaná-e ön Budapest és az agglomeráció településeinek „újragondolását” közigazgatási szempontból? Arra vagyunk kíváncsiak, ön miként gondolkodik erről, és megválasztása esetén milyen megoldást szorgalmaz majd.

Braun Róbert (MSZP, Együtt, DK, PM, MLP): Budapest vonzáskörzetében éppen úgy, mint másutt az országban, az emberek munkára, jó minőségű iskolára, óvodára, kórházakra, rendelőkre vágynak. Ehhez pedig jobb utakra, buszra, közlekedésre van szükség, hogy el is jussanak oda, ahova akarnak. Minél nagyobb és erősebb egy közösség, annál többet tud beruházni ilyesféle szolgáltatásokba. Budapest határait tehát tágítani kell, a nagyvárosi kultúra és szolgáltatások hozzáférését bővíteni érdemes, minél többeket bevonni e szolgáltatások használatába. Ha több a gyerek, ha könnyebb az iskolába eljutni a város másik végéből, akkor jobbak a pedagógusok, mert nagyobb a merítés, inkább találja meg a gyerek és a szülő a neki megfelelő óvodát, iskolát. Ha nem egy busz megy hajnalban és egy másik este, akkor könnyebb munkát találni, egyszerűbb és rövidebb ideig tart munkába járni. Ráadásul jobb infrastruktúra növeli az ingatlanok értékét, így a családok számára több lehetőséget, nagyobb mozgáslehetőséget kínál. Az idősebbek jobb ellátáshoz jutnak, vagyis mindenki nyer a dologgal. Ma már nem csupán városokról, hanem ún. városi kiterjedésről beszélnek, vagyis arról, hogy a város közigazgatási határai minél távolabb húzódjanak a központtól, hogy minél többek élvezhessék a nagyváros előnyeit. Mindez nem megy a kisközösségek rovására, London ezer kisebb központ összessége, ahogy Budapest is sok és sokféle városrész egysége. Ezért feltétel nélkül támogatom a „Nagy-Budapest” gondolatot.

Gányi Miklós Andrásné (független): Az agglomeráció olyan egy vagy több központú urbanizált településrendszer, amelyben a központot és a közvetlen vonzáskörzetébe tartozó településeket szoros kulturális, gazdasági, kommunális és szolgáltatási kapcsolatok jellemzik. Véleményem szerint ez a lehetőség közigazgatási szempontból mindenképpen átgondolásra vár. Korainak tartom városi szintre emelni. Indokom az, hogy Monor város nem rendelkezne önálló pénzügyi joggal, nem lenne önálló gazdálkodású, továbbá EU-s pályázatokat sem nyújthatna be, a fővárostól kellene pályáznia. A helyi problémák megoldásának tekintetében Monor város fejlesztése, kulturális, gazdasági szempontból maradjon önálló, hiszen a felmerülő helyi problémákat az adott közigazgatási dolgozók, helyi lakosok ismerik.

Gáspár Attila (TEMPO párt): A kérdésre nem válaszolhatok a kérdésnek megfelelő szellemben, mivel a TEMPO párt ország és közigazgatási elképzelései merőben eltérnek a jelenlegi formától, bár néhány közelítő gondolat. Annak érdekében, hogy Magyarország földrajzi adottságainak előnye kihasználható legyen, gondolok itt Európa értékelhető termőföldjei közötti elfoglalt vezető pozíciójára, nem volna szabad ekkora, világvárosi centralizációra törekedni. A termőföldek beépítése (világvárosi tendencia, hogy mindent beton és aszfalt borítson) merénylet az EMBER ellen. Véleményem szerint azok a politikai és gazdasági elképzelések, amik a „Nagy-Budapest” elképzeléshez kapcsolódnak, más módon is megvalósíthatók, mint például a közlekedés, távközlés világszínvonalúvá tétele… Megválasztásom esetén ezen feladatok megoldása lesz előtérbe helyezve.

Dr. Keresztúri Imre (Jobbik): A „Nagy-Budapest” tervet 1950. január elsején vitte véghez az akkori kommunista vezetés, 7 várost és 16 nagyközséget csatoltak Budapesthez. Ezek a települések az idők folyamán elvesztették jellegzetességüket, önállóságukat és a helyi közösségi formájukat. Az agglomerációhoz tartozó településeknek meg kell őrizni a függetlenségüket a fővárostól, és a helyi közösség érdekében intézményrendszerüket fejleszteni, közbiztonságukat megerősíteni, gazdaságukat beruházásokkal fellendíteni kell. Semmiképpen sem támogatunk egy értelmetlen és átláthatatlan, monolitikus centralizációt.

Oroszi István (AQUILA Párt): A nagy centralizációnak is vannak hátulütői. Ha egy kisebb város, település jól működik, nem kell belőle óriási várost alkotni. Szerintem itt helyben kellene olyan jelöltekre szavazni, akik megoldják azokat a problémákat, amiért a „Nagy-Budapest” elképzelése felmerült.  „Helyesnek tartaná-e Ön Budapest és az agglomeráció településeinek „újragondolását” közigazgatási szempontból?” Bizonyos szempontok szerint, de kizárólag egyéni arculatra szabva természetesen lehet jó is. Mindig minden oldalról a konkrét dolgokat nézzük meg, és utána a lakossággal együtt kell dönteni, és soha nem a fejük felett.

Pogácsás Tibor (Fidesz, KDNP): Sem Monor, sem Pest megye 10-es választókerület települései nem határosak Budapesttel. Nem részei az agglomerációnak, legalább 20 km-re vannak a főváros határától. A felvetett kérdésnek nincs értelme ezeknek a településeknek az esetében.

Török László (LMP): Szögezzük le: van élet Budapesten kívül is! Sőt, a fővárost körülölelő régi és új városokon kívül is. Budapest pedig úgy központja ennek a megyének, hogy hivatalosan kívül van. Nem így a régión, amelyet vele együtt, egységként kezelnek az uniós besorolás szerint. Mindez rávilágít a helyzet ellentmondásosságára. És akkor még vegyük ehhez hozzá az agglomerációt, amelyet törvény is próbál keretek közé szorítani, de valahogy nem igazán van foganatja. Az se pontos meghatározás, hogy nem Budapest, de nem is vidék. A fogalmi és a valóságos határok nem egyértelműek, s ez bizony nehezíti például annak a helyzetnek a kezelését, hogy a körzetben is van külterületi lakott hely, azaz tanya, hagyományos falu, város, és ugye felmerül, legyünk valamiféle Nagy-Budapest része. Az LMP-nek ezzel kapcsolatban nincs elfogadott álláspontja, de például egy úgynevezett agglomerációs fórumon, ahol a térség helyzetét tekintjük át, illetve ez alapján a parlamenti feladatokat határozzuk meg, ez a kérdés is biztosan felmerül. Én is azt képviselem, hogy törvényi, közigazgatási, gazdasági, pénzügyi oldalról is megérett a helyzet az újragondolásra. De azt a módszert biztosan kizárnám, ahogy az ötvenes évek elején, hatalmi szóval a mostani Nagy-Budapestet létrehozták. Mint ahogy azt is elvetném, ahogy ezt követően tervszerűen háttérbe szorították a főváros környéki településeket. Majd pedig, ahogy a rendszerváltás „egyenlő” versenyhelyzetet teremtett. Az eredmény látszik: legalább annyi rossz, mint jó. De leginkább, hogy átfogóan rendezni kellene végre az agglomeráció helyzetét, s ezen belül kiemelten a fővárossal való szerepmegosztást. A nagy vagy még nagyobb Budapest ezen nem változtatna, legfeljebb kitolná a kerületekkel kialakult konfliktust, mondjuk Monorig. S ha az ötödik kerülettel kellene –„egyenlő” feltételek között – versenyezni a forrásokért, ahogy eddig lemaradt Soroksár vagy a külső Rákosok, úgy biztosan nem járna jobban Bénye sem. Az üzleti alapon megvalósuló fejlesztések ugyan nem zárják ki, hogy nálunk is épüljön bankcenter, én azonban ezt kizárnám… Budapest most is túlsúlyos. Ha nagyobb lenne, a végén már kikiálthatná a függetlenségét, mondván, megáll a lábán maga is, és nem akarja eltartani az ország másik, szegényebb felét. Persze a bejárókat, akiket ekkor már vendégmunkásnak neveznének, nem zárnák ki…

TOVÁBBÁ:

BARANYA MEGYE
1. számú választókörzet (Pécs)
TOLNA MEGYE
1. sz. választókörzet (Szekszárd)

A helyi választási irodákat arra kértük, juttassák el a pécs-pogányi repülőtérrel és a sajóagárdi Sió-híddal kapcsolatos kérdésünket a térség valamennyi képviselőjelöltjének. Nem érkezett válasz egyetlen jelölttől sem.