Mi szoktatta ide Hollywood csillagait?

Egy várost aszerint rangsorolnak a világban, hányan kíváncsiak utcáira, tereire, épületeire, történeteire. Kell-e mindehhez jobb reklám, mint egy film, melyben a sztori mellett e helyszínek is megelevenednek?

Hollywoodban az 1950-es években kezdtek európai helyszíneken forgatott filmeket gyártani. Gene Kelly végigtáncolta a francia fővárost az Egy amerikai Párizsban című moziban, a Római vakációban Audrey Hepburn és Gregory Peck kismotoron járta be a várost. „Ezt a filmet teljes egészében Olaszországban, Rómában vették fel” – hirdeti a főcímen a felirat.

PROFI MAGYAROK

A külföldi rendezők Budapestet is szívesen használják filmjeik díszletéül – meséli Balázs Anna urbanista a Nyugati pályaudvar információs táblája alatt gyülekező csoportnak –, ámbár szép fővárosunk ezekben a produkciókban ritkán alakítja önmagát. Budapest a végletek városa, akár egy-két utcasarkon belül is többféle kort és hangulatot őriz – halljuk immár az 1970-es évek műanyag világát idéző nemzetközi jegypénztár előterében, s elég egy pillantás a XIX. század végén épített csarnokra, hogy lássuk: pár lépéssel valóságos időutazást tettünk meg. A pályaudvar számos emlékezetes indulásnak és érkezésnek volt a helyszíne. Többek között a Nyugatiban is forgatta Szabó István a Napfény ízét Ralph Fiennesszal a főszerepben, s itt, valamint a környező aluljárókban és metróalagutakban vették fel az Underworld című horrorfilm néhány jelenetét.

A nálunk forgatott alkotások rendezői, operatőrei, forgatókönyvírói többnyire külföldiek, a kiszolgáló személyzetet viszont inkább helyben szerződtetik. Olcsóbbak tengerentúli kollégáiknál, ugyanakkor profik a szakmájukban, mint ahogy a hazai filmstúdiók – az etyeki Korda és a rákospalotai Raleigh – is világszínvonalat képviselnek – teszi hozzá Anna, miközben továbbsétálunk túránk következő helyszínére.

SOROZATGYILKOS A SZOBI UTCÁBAN

Amikor a Terézváros macskaköves útjain megbicsaklik a tűsarok, nem gondolunk arra, hogy ami a pesti nőnek gyötrelem, az a filmrendező számára az álmok netovábbja.

A Szobi és az Eötvös utca sarkán megidézzük a Holló című film azon jelenetét, melyben a főhős (John Cusack) lovas hintója zörögve veri fel a környék csendjét. A történet szerint a rémregények atyjának tartott Edgar Allan Poe sorozatgyilkost üldöz Baltimore utcáin, akinek éppen az ő írásai adnak ihletet az ámokfutáshoz. Az utca tökéletesen visszaadja az 1830-as évek komor, ködös városának hangulatát, alig kellett rajta változtatni: gázlámpákkal szegélyezték a járdákat, hirdetőoszlopokat állítottak az utcasarkokra, az üzletek korhű cégtáblákat kaptak. A stáb innen Belgrádba utazott tovább, ahol állítólag még a budapestinél is kedvezőbb áron forgattak – de a magyar szakembereket biztos, ami biztos, magukkal vitték…

VACOGÓ MADONNA

Rövid sétával az Andrássy útra jutunk. A környékbeli házak lakóinak életét sűrűn megnehezítik a filmforgatásokkal járó útlezárások, előfordul, hogy csak a nap bizonyos óráiban juthatnak ki és be a lakásaikba. 1996-ban a kapun kilépve például Buenos Airesben találhatták magukat: ugyanis errefelé forgatta Andy Vajna az Evitát, Madonna főszereplésével. A pletykák szerint a sztár nem érezte jól magát Budapesten: négy héten át esőben filmeztek, neki pedig jórészt lenge ruhában kellett helytállnia a jelenetekben.

Kegyesebbek voltak az égiek a Maupassant kisregényéből készült Bel Ami felvételei idején. A vámpírfilmek hőséből szépfiúvá avanzsált Robert Pattinson rámenős fiatalembert alakít, aki befolyásos hölgyek szalonjain – olykor hálószobáin – keresztül igyekszik feljebb jutni a ranglétrán a XIX. század Párizsában. A forgatás ideje alatt a homokkal felszórt Andrássy úton lovas kocsik közlekedtek, az utcatáblákat francia nyelvűre cserélték. Pattinson az Operában tiporta a női szíveket, többek között Uma Thurmanét.

LEGENDÁS MULATÓ

Csak pár lépés innen a pesti Broadway. A Nagymező utca 20. szecessziós épületét a XIX. század végén műteremnek építette Mai Manó császári és királyi fényképész. Halála után Rozsnyai Sándor zeneszerző és felesége, Sugár Mici vásárolta meg a házat. Az udvarán felépítették a népszerű pesti mulatót, az Arizonát. A legnagyobb sztár a színpadon Sugár Mici, vagyis „Miss Arizona” volt. A II. világháborúban Rozsnyait elhurcolták, s nem sokkal később a férjét az ékszerei árán menekíteni akaró feleség is nyomtalanul eltűnt.

A Mai Manó-házban semmi nem maradt a mulatóból, ezért a regényes történetet a hajdani konkurencia épületében, a Moulin Rouge-ban vitték filmre, Sándor Pál rendezésében, Marcello Mastroianni és Hanna Schygulla főszereplésével.

ÖNMAGÁT ALAKÍTVA

Párizs, Berlin, Baltimore, Buenos Aires – csak néhány a városok közül, melyek szerepében már láthattuk Budapestet a filmvásznon.

A főszerep azonban még várat magára, amikor szép fővárosunk végre önmagát alakíthatná egy hollywoodi kasszasikerben, amit nemcsak itt forgatnak, hanem itt is játszódik. Örülhetünk, hogy a külföldi stábok a jó hírünket szerteszét viszik a világba – de mit érünk vele, ha a filmrajongók Párizsban keresik Ybl Miklós Operaházát…?