Putyint megállíthatná az unió, de nem vetjük be a fegyvert

Arszenyij Jacenjuk miniszterelnök elkötelezte Ukrajnát a Nyugat mellett: múlt pénteken aláírta az Európai Unióhoz való politikai csatlakozási megállapodást, a szabadkereskedelmi szerződésre csak az elnökválasztás után kerül sor. Hosszú távon nem Jacenyuk a megoldás a válság kezelésére? – teszik fel a kérdést a szakértők. A válasszal még várni kell a május 25-i választásig. Ám egy hete történt egyéb fontos esemény is. Az orosz Szövetségi Tanács ratifikálta a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatolásáról szóló megállapodást.

Krím elcsatolását továbbra is jogtalannak tartja az unió és az USA egyaránt, ám amíg Washington keményebb hangnemben üzenget a Kremlnek, addig az európaiak tétova látszatszankciókat hoznak: egyelőre csak néhány tucat orosz üzletembert érintő beutazási tilalomig és számlák befagyasztásáig jutottak.

Az igazán hatásos fegyver, a kereskedelmi embargó bevezetésével óvatosak az unió döntéshozói. Nem véletlenül: Németország külkereskedelmi forgalmában tavaly Oroszország a 11. helyen állt a partnerlistán, 77 milliárd eurós forgalommal. Eközben Vlagyimir Putyin népszerűsége ötéves csúcsra ugrott hazai pályán. A vaskezű vezér elszántságát díjazza a nép, néhány nap alatt 64-ről 75 százalékra ugrott az államfő támogatottsága.

Oroszországban a nagy orosz nemzetállam megtestesítőjét, Krímben pedig az oroszok megmentőjét ünneplik személyében. S hogy telhetetlen étvágyát mi csillapítaná? Azt ma még sem Brüsszel, sem Washington nem tudja.

ERŐMUSTRA
Az orosz hadsereg hétfőn újabb katonai támaszpontot foglalt el a Krím félszigeten, ezzel két nap leforgása alatt a harmadik bázison vette át az uralmat Putyin serege. Az ukrán védelmi minisztérium szóvivője szerint a fedoszijai haditengerészeti támaszpontot két irányból támadták meg. Az orosz erők hang-fény gránátok és páncélozott járművek segítségével nyomultak be, majd ezt követően összeterelték a támaszponton tartózkodó ukrán katonákat, és megkötözték őket.

KETYEG A GÁZÓRA
Az EU keleti tagállamainak helyzete különösen nehéz, hiszen leginkább ők azok, akiknek az energiaellátása a Kremltől függ. Finnország,a balti államok, Bulgária és Csehország gázfogyasztásának 85– 100 százalékát Oroszországtól szerzi be. Magyarország 50, Lengyelország 60 és Németország 40 százalék körüli mutatójával még a függetlenebbek közé tartozik.