Visszavonulót fúj a halál kapitánya

"A halá l kapitánya". Hajdan így nevezték a tüdőbajt: Morbus hungaricus, azaz magyar betegség. A „halál kapitányának” hívott kór hazánkban is népbetegségnek számított a XX. század elején. Robert Koch 1882. március 24-én tette közzé kutatási eredményeit, bebizonyítva a tbc fertőző természetét – e dátumhoz kapcsolódik a világnap.

Bár a járvány nálunk mára visszaszorult, azonban az ország keleti régiója a román és ukrán határ közelsége és a menekülttábor miatt különösen veszélyeztetett – mondja Szilasi Mária egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának igazgatója. Az egészségügyi világszervezet sem bizakodó: a WHO becslései szerint 2020-ig 200 millió emberben alakulhat ki a tbc, ha ellene a védekezés nem erősödik. Aggasztó, hogy a tbc kórokozója hozzászokott a kezelésében alkalmazott gyógyszerekhez, így új készítményekre van szükség. A HIV-fertőzés tovább ront a helyzeten, e két kórt együtt „halálos párosnak” nevezik.

Változott hazánkban a tüdőszűrés rendje, mivel az új tbc-s megbetegedések száma szerencsére a kritikus szint, azaz a 25 százezrelék alá esett: idéntől már nincs tömeges szűrés. Csak a veszélyeztetettek körének kötelező részt vennie évente a tüdőszűrésen – így például a hajléktalanoknak, a fedél nélküliekkel foglalkozó szociális munkásoknak, a hajléktalanszállók dolgozóinak, a büntetés-végrehajtásban, illetve az egészségügy bizonyos területein dolgozóknak. Ajánlott viszont, hogy a 40 év felettiek évente elmenjenek a térítésmentes mellkasi szűrésre, így idejében felderíthetők a fenyegető tüdőrák jelei. Érdemes tudni, hogy a 40 évesnél fiatalabbaknak 1700 forintot kell fizetniük a szűrésért, akkor is, ha a munkájukhoz kell a lelet.