A BBC spagettiszüret-tudósítását még nem sikerült überelni

A BBC nem csupán a világ legnagyobb műsorszolgáltatója, tévés átverésekben is az élen jár. Ki kérdőjelezte volna meg első hallásra 2008-ban azt a hírt, amelyről eme neves brit csatorna számolt be először: tudósok felfedeztek egy új pingvinfajtát, amelynek egyedei repülni is tudnak, nemcsak totyognak. Talán ott kezdhetett el gyanakodni a néző, amikor Terry Jones, az abszurd humoráról elhíresült Monty Python-csoport egykori tagja sétált egyet velük az Antarktiszon, majd követte a repülő pingvineket az Amazonas őserdeibe…

1980-ban azzal sokkolták a londoniakat, hogy a kormány digitálisra kívánja cserélni a híres-neves Big Ben óráját. 1965-ben még „csak” szagos televíziót ígértek: a műsorokban előforduló illatokat ezentúl a nézők is érezni fogják – majd 2007-ben, haladva a korral, a szagos weboldalukkal hülyítettek
minket.

A BBC legnagyobb dobása vitán felül a spagettiszüret volt, 1957-ben – azóta is nehéz überelni! A Panoráma című hírmagazin örömmel tudatta háromperces helyszíni kisriportjában, hogy az enyhe télnek és a rettegett zsizsik kiirtásának köszönhetően a svájci farmereknek örvendetesen bő spagettitermésben lehetett részük. A nézők a filmkockákról saját szemükkel követhették, ahogy a népviseletbe öltözött helyiek szépen leszüretelik a beérett termést (a tréfamesterek a nyers tésztát
előtte vizes lepedőkbe csomagolták puhulni, úgy aggatták fel a Lugano környékén már virágzó fákra), majd a napon kiszárítják, s a szüret végeztével igazi lakomát csapnak. Az ismeretlen növényről szóló híradás úgy lenyűgözte az olasz konyhaművészetben járatlanokat, hogy rengetegen tárcsázták a tévétársaság számát, további információkat remélve a spagettifa azonnali beszerzési lehetőségéről.

Ma már ez a beugratás elképzelhetetlen, de majd’ hatvan évvel ezelőtt ez a tésztafajta még nem terjedt el túlságosan a szigetországban, vagyis egyes briteknek fogalmuk sem volt, mi fán terem…

Ahogy a sárgarépa-termesztésben se igen jeleskedhetnek azok, akik bedőltek a Tesco reklámjának. Az üzletlánc 2002-ben fizetett hirdetést adott fel a The Sun című brit bulvárlapban: boltjaiban ezentúl fütyülős sárgarépa is kapható. AŸ reklám szerint a genetikailag módosított zöldségféle oldalán fokozatosan vékonyodó lyukak találhatók, és a légbuborékoknak köszönhetően a megfőzött répa sípoló hangot ad ki…

A zenélő zöldséget még csak-csak megemésztették volna az emberek, de a Pi (matematikában legismertebb valós szám) értékének megváltoztatását már nehezebben vette be a gyomruk. Történt ugyanis 1998-ban, hogy a New Mexicans for Science and Reason című lap hírlevele arról számolt be: az alabamai törvényhozás a Pi értékét a 3,14159-rol a „bibliai hagyományoknak megfelelő” 3,0-ra módosította. A cikk az internetre is felkerült, és óriási felháborodást szült világszerte. Tiltakozók ezrei bombázták az alabamai törvényhozást – amely nem mint áprilisi tréfát, hanem egyfajta görbe tükörül kapta a fricskát, amiért az evolúcióval kapcsolatos, tudományosan megalapozott tananyagok bibliai szellemű újraírását szorgalmazták.

Mindegy, milyen napot írunk, manapság a média hitelességére nemigen mer mérget venni a jogosan kétkedő hírfogyasztó. Na de hogy az ember már a NASA-ban sem bízhat?! 2005-ben az Amerikai Egyesült Államok űrhajózási hivatalának honlapján a következő cím jelent meg április 1-jén: Víz a Marson! Amikor a nagy áttörésre kiéhezett érdeklődő rákattintott, egy kép ugrott ki: egy pohár víz pihent békésen a Mars csokin…