Gyerekeink sokkolóan gyengék - nem bennük a hiba

Folyamatos romlás jeleit láthatja az, aki időről időre átlapozza a PISA-jelentést. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nyilvános konferencián elemezte az adatokat. Pálinkás József, az Akadémia elnöke mielőbbi megoldást sürget, méghozzá nem csupán az oktatás területén: a kulturális, társadalompolitikai problémákat is meg kell oldani ahhoz, hogy az eredmények javuljanak.

Csapó Benő, az MTA doktora szerint a helyzet súlyos, de nem reménytelen. Mindenesetre az tény, hogy a magyar diákok húsz százaléka funkcionális analfabéta, vagyis tud olvasni, de nem érti, valamint az írás is gondot okoz számára. Korábban a nebulók 23 százaléka teljesített nagyon gyengén, most e csoport aránya 28 százalékra hízott.

Az ellenzék a jelenlegi oktatási reformokra, a központosított oktatási rendszerre mutogat.

A mostani oktatáspolitikusok szerint épp az elmúlt évtizedek rossz módszereinek lecsapódása a diákok teljesítménye – ezért van szükség az utóbbi évek változtatásaira. A napjainkban zajló reformok pozitív eredményei persze majd csak évtizedek múlva lesznek érezhetők.

Frissítés: Itt az újabb PISA-sokk

Megjelent a 2012-es PISA-jelentésnek egy újabb kötete, amelyben a 15 éves diákok kreatív problémamegoldó készségeit értékelték - számolt be  NOL.hu. - Magyarország az átlageredmények alapján a 44 részt vevő ország és terület közül a 33. helyen végzett.
Mindez a fejlett ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD honlapján olvasható. A dokumentumot kedden sajtótájékoztatón ismertették Madridban.

Az OECD által szervezett nemzetközi tanulói tudásszintvizsgálat (PISA) 2012-es felmérésének ötödik kötete a diákoknak azt a képességét tesztelte, hogy miként reagálnak a váratlan helyzetekre a való életben. Ez volt az első ilyen jellegű PISA-teszt, amelynek során számítógépen kellett feladatokat megoldani, például azt, hogyan állítható be egy termosztát vagy hogyan lehet a célhoz vezető legrövidebb utat megtalálni.

A felmérésben 44 ország összesen mintegy 85 000 diákja vett részt - írja a jelentés. Az első három helyen Szingapúr, Korea, Kína áll, utánuk kínai nagyvárosok következnek. Ezeknek az országoknak a diákjai gyorsan tanulnak, igen érdeklődőek, és képesek arra, hogy ismeretlen környezetben zűrzavaros helyzeteket megoldjanak - értékelte a jelentés.

Az OECD-átlag fölött végezett Kanada, Ausztrália, Finnország, Anglia, Észtország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Csehország, Németország, az USA és Belgium. Az első európai ország 523 ponttal Finnország. Magyarország 459 pontos átlaggal a kelet-közép-európai térségből csupán Bulgáriát előzte meg, amely az utolsó előtti helyet foglalta el Kolumbia előtt. Térségünkből Csehország teljesített a legjobban ezen a téren.

A jelentés kiemelte, hogy a problémamegoldásban nem mindig azok az országok teljesítettek jobban, ahol a diákok az iskolai tantárgyakban (matematika, természettudományok) eredményesebbek voltak. Fordítva is igaz: a brit, az amerikai és a japán diákok jobbak voltak problémamegoldásban, mint a fontos iskolai tantárgyakban. "A gyenge problémamegoldó képességű gyerekekből lesznek a jövőben azok felnőttek, akik nehezen találnak munkát" - mondta Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója.

A magyar gyermekek 35 százaléka tartozott a felmérés szerint a leggyengébben teljesítők, vagyis az 1-es és 2-es szintű eredményt elérők közé. A legjobban teljesítők, az 5-ös és 6-os szintet elérők a magyar 15 évesek 5,6 százalékát tették ki. Ugyanez az arány a finn gyermekeknél 14,3, illetve 15 százalék volt, a bolgároknál 56,7, illetve 1,6 százalék, az OECD-átlag 21,4, illetve 11,4 százalék.

A 2012-es PISA-jelentés korábbi kötetei szerint a 15 éves magyar diákok olvasásban 488 pontot értek el az OECD-országok 496-os átlagához képest. Matematikából - amely a 2012-es PISA-felmérés fő tárgya volt - a magyar diákok átlagteljesítménye 477 pont lett, az OECD-átlag 494. A természettudományokban a magyar átlag 494 lett, az OECD-országok diákjai 501-et értek el.