Húsvéti csatazaj

Kijev pontosan tartja magát az Ukrajna, Oroszország, Egyesült Államok és az Európai Unió diplomáciai vezetői által április 17-én aláírt négyoldalú megállapodáshoz, legalábbis az ukrán külügyminisztérium szerint. Akkor abban állapodtak meg, hogy leteszik a fegyvert a Kelet-Ukrajna több városában közintézményeket elfoglaló oroszbarát milicisták. Ennek ellenére a frontvonal mindkét oldalán feszült maradt a helyzet húsvétkor is, vasárnap Szlovjanszknál csaptak össze. A politikusok továbbra is csak egymásra mutogatnak, miközben az oroszbarát szakadárok és az ukránok közti támadásokban többen életüket vesztették. A fegyveres aktivisták kilenc kelet-ukrajnai településen továbbra is megszállva tartanak középületeket. Az ukrán határőrség nem engedi beutazni az országba a 16 és 60 év közötti orosz állampolgárokat, attól tartva, hogy erősíthetnék a Moszkva-barát erőket.

A konfliktus diplomáciai kezelésére Kijevbe utazott Joe Biden amerikai alelnök. A békés megoldásra igencsak nagy szükség lenne, szakértők szerint ugyanis a genfi megállapodás után már nemigen lesz több lehetőség a válság fegyvertelen rendezésére, ezért az Oroszország ellen tervezett újabb szankciók helyett inkább a Moszkvával való viszony javításán kellene fáradozni.

Míg a médiában mindenki azt találgatja, melyik puska dördült hamarabb, Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az egyszerűsített állampolgársághoz jutást segítő rendeletet. Nehéz elvonatkoztatni ezt a lépést a konföderációs törekvésektől, már a Kreml kapuján kopogtatnak Moldova kisebbségben élő oroszai, a Baltikumban mostoha körülmények közt élő oroszok is Putyintól várják a „felszabadítást”. Az állampolgári rendelet „szentesítésével” egy időben az orosz elnök törvényesen rehabilitálta többek közt a krími tatárokat, örményeket, németeket, görögöket. Ennek némileg ellentmond, hogy Oroszországból öt évre kitiltották a márciusban annektált Krímből Musztafa Dzsemiljevet, a krími tatárok vezetőjét, aki egyúttal az Ukrajnában kormányzó Haza párt képviselője is. A 2,2 milliós Krím félsziget népességének 12–15 százalékát teszik ki a krími tatárok, nagy részük bojkottálta a Krím hovatartozásáról március 16-án megrendezett népszavazást. A tatár közösség bizalmatlan Moszkvával szemben. Ellenérzésük nem minden előzmény nélküli, Sztálin 1944-ben több mint 150 ezer tatár nemzetiségű krími lakost deportált közép-ázsiai szovjet köztársaságokba.

A történelem, mint tudjuk, gyakran ismétli önmagát.

SÜKETEK PÁRBESZÉDE

„Éppen Kijev akadályozza meg, hogy békés párbeszéd alakulhasson ki a helyi lakosok és a hatalom között; fegyveres erőt alkalmaznak, ezzel veszélyeztetve a békés civil lakosságot. Nyugati és ukrán vezetők hamis információkkal árasztják el a világot, mint például, hogy Délkelet-Ukrajnában orosz csapatok és agitátorok akarják megbontani a rendet.”
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, 2014. 04. 17., orosz állami tévé.

„A mi hagyományos erőink jelentősen meghaladják az orosz erőket. Mi nem akarunk háborút, csupán azt, hogy az olyan országok, mint Ukrajna, önállóan alakíthassák ki kapcsolataikat szomszédaikkal, és ebbe senki ne szólhasson bele, sem az Egyesült Államok, sem Oroszország.”
Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke.

SZOKATLAN CSEREBERE

Oroszország elengedte Észak-Koreának majd’ 10 milliárd dolláros adósságát. Ez Észak-Korea szovjet időkből visszamaradt adósságának 90 százaléka. Az adósságból az észak-koreai államnak csak 1,09 milliárd dollárt kell törleszteni húsz év alatt. A nagyvonalú gesztussal Moszkva azt szeretné elérni, hogy gázvezeték épülhessen Észak-Korea területén át Oroszországból Dél-Koreába. Az orosz Gazprom gázipari vállalat tervei között régóta szerepel a gázvezeték, amelyen évente 10 milliárd köbméter földgázt juttatna Észak-Koreán át Dél-Koreába, csökkentve ezzel az európai gázpiactól való függőséget.