Ínyencnek nevelik

Létezik persze kiváló itthoni hal is, mint például a süllő, a kecsege, de az vagy túl drága a magyar zsebnek, vagy védett. A kilónkénti négyezer forintos tisztított süllőt nem sokan képesek megfizetni, ráadásul keveset is fognak belőle a halászok. Rokonának, a sügérnek meg az a baja, hogy lassan nő, s akkor is kicsire – a halászok, horgászok nem is igen veszik ki a vízből.

A Szabolcsi Halászati Kft. szakemberei épp ezen próbálnak változtatni. A nyíregyházi cég kemecsei tógazdaságában egy ideje kísérleteket folytatnak, hogy a magyarok asztalára is gyakrabban kerüljön sügér, ez a rendkívül ízletes hal, melynek a húsa nagyon hasonló a süllőéhez – sőt a filéje az ínyencek szerint még zamatosabb is, amit annak köszönhet, hogy pár százalékkal magasabb a zsírtartalma (nem véletlen, hogy Európa-szerte kedvelik a fogyasztók).

A szabolcsiak a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel és a lengyelországi Olstyn felsőoktatási intézetével fogtak össze, hogy utánajárjanak a sügérszaporítás kérdéseinek. A gazdasági operatív program keretében futó munka a legkorszerűbb berendezéseket igényli, s azok ma már rendelkezésre is állnak. Igyekeznek a sügérnevelés módszertanát kidolgozni, amihez azonban szükség volt egy korszerű keltetőházra is, ahol nagy mennyiségű ivadék előállítására nyílik lehetőség.

Sokan talán furcsállják a keltetőházakat, de a nagyüzemi halszaporítás és -tenyésztés esetén is be kell segíteni a természetnek – mint ahogy ma már a baromfi- vagy sertéstenyésztő sem csak úgy szedegeti össze a szalmában, a kert végében elpotyogtatott tojásokat, kismalacokat –, a haltenyésztőnek gondoskodnia kell a megfelelő szaporulatról.

A keltetőházban javában folyik a munka, de a kívülálló ebből nem lát semmit, csak a nagy épületet, s mellette a magas szélerőművet. Bent az épületben hatalmas tartályok félig tele lassan áramló vízzel, a fenékre süllyesztett fatuskók, gyökerek megannyi mesterséges fészekként vonzzák a sügérlányokat és -fiúkat. A megtermékenyített ikrák a keltetőedényekbe kerülnek, ahol néhány nap után kikelnek az apró ivadékok. Néhány milliméteresek csupán, de roppant fürgén lavíroznak az üvegedényekben. Másfél év alatt (legalábbis a külföldi tapasztalatok szerint) ezek is 25-30 dekások lesznek.

– Persze nem csak a maguk erejéből – vezet végig bennünket a „szülőotthon” halkan bugyborékoló tartályai között ifj. Radóczi János, a gazdaság termelési igazgatója. – Megfelelő vízhőfok és -minőség, gondosan megválogatott táplálék nélkül hiába is várnánk a gyors növekedést. Más halfajokkal végzett korábbi kísérleteink szerint azonban nálunk is elérhető a látványos súlygyarapodás.

A keltetőházból kikerülő ivadékokat kicsi területű, maximum 0,3 hektáros tavakban nevelik fel. A remények szerint jövő karácsonyra már tányérnyi sügérszeleteket tálalhatunk fel belőlük.