Pénztárcánk érzi, ha a világ túlfelén tombol a hisztis gyerek

Írásainkban már sokféle terményről, hozamaikról, áringadozásukról és azok okairól számoltunk be. Elkalandoztunk távoli tájakra, a brazil esőerdőktől az argentin pampákig. A világnak e távoli szeglete Földünk egyik legbőkezűbb éléskamrája. E természeti kincsekben bővelkedő vidék még napjainkban is számos meglepetést tartogat. A tudósokra ezen a helyen megfejtendő titkok sokasága vár, a rejtélyek egyike az El Niño nevet kapta (spanyolul: kisgyermek).

Az elmúlt évszázadban furcsa ciklikusságra figyeltek fel errefelé a meteorológusok: rendszertelen időközönként – jellemzően 3–7 év között – ismétlődő szárazság, majd óriási árvizek követték egymást. Földünk éghajlatát óriási légköri és óceáni áramlatok határozzák meg.

Sokak számára cseng ismerősen a híres Golf-áramlat neve, mely télen melegen tartja a brit és a norvég partokat, miközben az Atlanti-óceán másik partján méretes jégtáblák képződnek. Ehhez hasonló jelentőségű passzátszelek áramlanak az Egyenlítő környékén keletről nyugatra, maguk előtt tolva a Csendes-óceán felszínének vizét, ami a trópusi napsütés hatására felmelegszik, a vízpárából felhők képződnek, amelyek a meleg felszín fölött felszálló légáramlatok következtében napról napra esővelajándékozzák meg a földeket. A levegő mozgásának iránya nagy magasságban ismét kelet irányába fordul, majd Dél-Amerika felett lehűlve leereszkedik – és újraindul a körkörös mozgás. Az El Niño jelenség ennek a légköri áramlatnak a megfordulása miatt következik be. Az áramlási ciklus végén a passzátszél ereje legyengül, sőt előfordul, hogy a nyugatról érkező légmozgás dominálja a Csendes-óceán vizeit. Ekkor a délről érkező hideg tengeráramlat ereje meggyengül, esetenként meg is szűnik.

Az eredmény csapadékhiány, szárazság Délkelet-Ázsiában, porvihar és aszály Kínában, erdőtüzek Ausztráliában, kiadós esőzés Ecuadorban és Peruban. A szelek időszakos változásának hatása a Föld távolabbi szegleteibe is elér. Kevésbé pusztítóak a kelet-ázsiai tájfunok, a monszun idején kevesebb csapadék érkezik Indiába, kevesebb a hó a Himaláján, szárazak Afrika szavannái. Alaszkában ekkor enyhe tél, Kaliforniában hóvihar köszönt be.

Az El Niño érkezését követő évben az ismét megérkező déli áramlat a korábbi éveknél lényegesen hidegebb, s a légáramlatok nem csupán visszaállnak a korábban megszokott irányba, hanem abban az évben sokkal intenzívebbé is válnak.

Ilyenkor nagyobb sebességgel áramlik a légkör, gyakoribb és erősebb hurrikánok/tájfunok képződnek, katasztrofális áradásokról számolnak be a híradók. Ezt a jelenséget La Niña (kislány) névre keresztelték. Az idei El Niñóval hozható kapcsolatba a kisebb vietnami és brazil kávétermés. Kevesebb a cukor Brazíliában, Indiában és Thaiföldön, de a kakaóárak emelkedésének okai között is megtaláljuk az afrikai termővidékek alacsonyabb csapadékellátottságát – mint ahogyan a gyengébb indiai monszun miatt csökken a helyi gyapottermés.

Az El Niño-hatás kiváltó okait még nem sikerült felderíteni, de érkezését a Csendes-óceán vidékének légnyomásváltozása jelzi. A szárazság és az árvizek váltakozását hatékony vízgazdálkodással lehetne mérsékelni, de ennek költségét még nincs, aki megfizesse. Egyelőre a termékek áringadozásának kivédésére létezik megoldás, amire a legalkalmasabb helyszínek az árutőzsdék.

Érdekli az árupiacok világa? Keressen minket, segítünk eligazodni benne!

A cikk szerzője, Veseta Nándor a GeoPro munkatársa.