Unalmas, vérszegény, rég láttunk ilyet - íme a tanulságok

Tények, számok, vélemények az országgyűlési választás érdekességeiről, eredményeiről. Ez a hét témája a Szabad Föld friss számában. - A választópolgárok alig több mint 60 százaléka járult az urnákhoz – utoljára 1998-ban mentek el kevesebben szavazni. Az érdektelenség okát kerestük. Tanulságok a jövőre nézve.

Ország-világSZF2014. 04. 11. péntek2014. 04. 11.
Unalmas, vérszegény, rég láttunk ilyet - íme a tanulságok

1 A közvélemény-kutatók az egész kampány alatt a Fidesz–KDNP tetemes fölényét jelezték előre. Vagyis sokan érezhették úgy, hogy a választásoknak nincs igazi tétje, annyira egyértelműnek tűnt a kormányzó pártok győzelme – akár Fidesz-szimpatizáns, akár ellenzéki valaki, minek fáradni?!

2 Ugyanabból a kínálatból lehetett választani, mint négy évvel korábban. Merthogy a bejutásra esélyes pártok listáját szinte ugyanazok az emberek vezették. Senki nem tudott olyan igazán újat, érdekeset mutatni, ami a politikából kiábrándult embereket kilendítette volna a holtpontról.

3 Rég láttunk ilyen unalmas és vérszegény kampányt. Többek között elmaradtak a politikusi viták, amik egyik vagy másik oldalra billentették volna a bizonytalankodókat. Az üzenetek is megérnek egy misét! Mármint az a tény, hogy nem is igen voltak pozitív ígéretek, valódi programok a választópolgárok számára. A pártok többnyire egymással, a botrányaikkal voltak elfoglalva: meg kell fékezni, le kell váltani, börtönbe kell zárni a másikat…

4 Az ember sokáig szó szerint azt kereste, hol a baloldali ellenzék?! A szövetségre lépő pártok ugyanis túl sokáig csak önmagukkal foglalkoztak: egyeztettek, összehangoltak, megsértődtek, kibékültek – csak épp nem kampányoltak! Nemcsak nagyon lassan indultak be, de így utólag, az eredmény ismeretében kérdés az is: szabad-e a jövőben egy ilyen mértékű „vegyes felvágott” baloldali összefogást kínálni a szimpatizánsaiknak?! A vezérelv nyilván az volt, hogy a politikusi kínálatukból minden balos érzelmű választó talál majd számára elfogadható vezetőt – ehelyett, jó magyar szokás szerint, azt a személyt találtuk meg, aki miatt lehet utálkozni és távol maradni…

VEZÉRLISTA

Magyarországon az alaptörvény szerint maximum tíz évig lehet valaki köztársasági elnök. A kormányfőre viszont nem vonatkozik ilyen megkötés, a választókon múlik, meddig marad a hatalomban Orbán Viktor. A magyar történelem során április 6-ig csupán Wekerle Sándor kapott lehetőséget háromszor is kormány irányítására. Igaz, ő mindhárom alkalommal királyi kinevezéssel, és nem egy választás nyerteseként lett miniszterelnök. Viszont a szintén triplázó Orbán Viktor már most több ideig volt hivatalban. Sőt jelen pillanatban is csak Tisza Kálmán (1875–90) és Bethlen István (1921–31) dolgozott hosszabb időn keresztül miniszterelnökként.
----------------

képalá
FÁJNI FOG A VESZTESEKNEK
Számtalan olyan párt és jelölt bukkant fel az elmúlt hónapokban, amelyekről korábban nemigen hallottunk, és már az is furcsa volt, hogyan tudták összegyűjteni az induláshoz szükséges 500 aláírást. Biztosan növelte a politizálni vágyók lelkesedését, hogy az új kampányfinanszírozási törvény bőséges juttatásban részesítette a bátor indulókat: az egyéni jelöltek kampányára fejenként egymillió forintot biztosított. Csakhogy ezt az állami támogatást most vissza kell fizetniük azoknak az egyéni képviselőjelölteknek, akiknek nem sikerült legalább a leadott érvényes szavazatok 2 százalékát összegyűjteniük. Ha ezt nem teszik meg, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajthatja be rajtuk. Ha már a pénznél tartunk: az országos listát állító 14 kispárt összesen 3,4 milliárd forintot zsebelt be. Az eredményük pedig: összesen 11 906 listás szavazatot kaptak. Csak a Munkáspárt és a Zöldek Pártja kapott több voksot, mint amennyi ajánló aláírást. A többi 12 párt kevesebbet. A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) a mélypont: 9518 szavazatot kaptak, szemben a 40 500 aláírással.