Az utcai megmozdulások megtették a hatásukat - ciánozás elhalasztva

A szavazatok szinte közfelkiáltással értek fel: 310 igen állt szemben 11 nemmel és 3 tartózkodással; az utcai megmozdulások megtették a hatásukat. Korábban a szenátus már elutasította ugyanezt a tervet, még tavaly novemberben – ám a kétkamarás parlament már csak így működik, mindkét házon keresztül kell mennie egy-egy tervezetnek, időből pedig sosincs elég.

A törvénytervezet elutasítása azonban még nem jelenti azt, hogy véglegesen fellélegezhetnek az Aranyos, a Maros és végső soron a Tisza meg a Duna halászai és halai. A kanadai Gabriel Resources vállalat, a verespataki aranyra fogát fenő cég a napokban bocsátott ki és értékesített 35 millió dollárnyi értékpapírt, megteremtve a forrásokat a további lépésekhez – bármik legyenek is azok. A kanadaiak optimisták: ígérik, a kötvényeket 2019- ben három és félszeres áron fogják visszavásárolni.

És Románia sem mondott le véglegesen a verespataki (meg egyéb erdélyi érchegységbeli) arany kitermeléséről, hiszen e vidéken található Európa legnagyobb aranytartaléka. Victor Ponta miniszterelnök nem hagyott e felől semmi kétséget: „a kormány támogat minden nagyszabású kitermelést, beleértve a palagázét. Ez van: ha ez a törvénytervezet nem volt elég jó, talán a következő elég jó lesz.” Talán. De addig még jó sokszor fel kell húzni az aranyórát.