Egyértelműség, átláthatóság, szimmetria, felmondhatóság - hány ilyen szerződés van?

Az árfolyamrés, az árfolyamkockázat, az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességes volta, a megfelelő tájékoztatás hiánya vagy megléte volt a kérdés a hét elején a Kúrián. Mára némileg tisztult a kép, ám a döntés nem a bankokra és a szerződésekre vonatkozik általános érvénnyel, hanem a bíróságoknak nyújt mankót az egyes perek tisztázásában.

Több kérdésre keresett választ a Kúria. A döntések a következők: mindössze az, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, még nem teszi tisztességtelenné a szerződést.

Abban az esetben azonban, ha a tájékoztatás nem volt teljes körű és érthető, a szerződés tisztességtelenné válik, ennek értelmében az részlegesen vagy akár teljesen semmisnek minősülhet. Az egyoldalú szerződésmódosítások is csak abban az esetben tisztességtelenek, ha nem feleltek meg az „egyértelműség, az átláthatóság, a szimmetria és a felmondhatóság követelményeinek”.

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője szerint nagyon kevés szerződés felel meg ezen kritériumoknak. Az árfolyamrés ügyében a Kúria megerősítette a Kásler-perben kimondottakat: alkalmazása tisztességtelen, ugyanis nem átlátható a fogyasztó számára, és külön szolgáltatást sem jelent.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint a bankoknak mindent vissza kell fizetniük, amit jogtalanul vettek el. A kormánypártnak szándékában áll olyan jogszabályt hozni, amely a devizahitelesek problémáját kezeli. Megoldás a parlament őszi ülésszakán születhet. A kormány döntéséig tehát érdemes várni a bankok ellen indított perekkel.