Felemás ítélet - Jogi szakértőnk a devizahiteles-ügyről

Kásler Árpád és felesége tizennégymillió forint – jelzáloggal biztosított – devizahitelt vettek fel az OTP-től 2008-ban. A törlesztőrészletek a svájci frank árfolyamának változása miatt megemelkedtek, ők pedig pert indítottak az OTP ellen. Elsősorban azzal érveltek, hogy tisztességtelen a szerződésnek az a pontja, mely szerint a bank nekik vételi árfolyamon – vagyis a középárfolyamnál drágábban – számította át a devizában meghatározott havi összeget forintra, ugyanakkor a törlesztésnél a befizetett forintösszegeket eladási árfolyamon számította át svájci frankra.

Káslerék nem jogerősen többször is pert nyertek: az eljáró bíróságok megállapították, hogy az árfolyamrés tisztességtelen, mert a bank haszonhoz jut, holott konkrétan nem vált át pénzt, a hitelt felvevő pedig semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesül.

A bank azzal próbálta szorult helyzetéből kivágni magát, hogy nem lehet az árfolyamrés tisztességtelenségét a szerződés többi részétől elkülönülten vizsgálni, mert a szolgáltatás–ellenszolgáltatás egyensúlyába beletartozott az, hogy a bank ilyen módon is profithoz jusson.

A Kúria most kimondta, hogy ez az érvelés sem állja meg a helyét, mert az árfolyamrés nem tartozik a főszolgáltatáshoz, nem lehet azt mondani, hogy enélkül értelmetlen vagy aránytalan lenne a szerződés. Ezután csak az volt a kérdés, hogy milyen jogkövetkezménye lesz az árfolyamrés semmisségének.

A Kúria úgy döntött, hogy visszamenőleg át kell számolni valamennyi törlesztőrészletet, méghozzá a Magyar Nemzeti Bank mindenkori középárfolyamára, s a különbözetet vissza kell fizetni az adósnak.

Ez az összeg viszont egy tízmillió feletti hitel esetében csak néhány tíz-, esetleg százezer forint, amit minden egyes szerződésnél külön perrel kell a bankon behajtani – ha nincs per, a jelen helyzet szerint senki nem kap vissza semmit.

Ha azonban valahogyan – vagy tömeges perekkel, vagy a kormány segítségével, jogszabályalkotással – rákényszerítenék a bankokat az árfolyamrésből származó haszon visszafizetésére, az sok milliárd forintjába kerülne a pénzintézeteknek.