Lesz magyar gyapot?

Forradalom, polgárháború, természeti katasztrófa. Ki gondolná, hogy egy egyszerű növény – vagy inkább a körülötte zajló gazdasági motivációk – „lelkén” ennyi vér és szenvedés szárad. Holott ezt a terményt az emberiség arra használja, hogy az életünk szebb, könnyebb és esztétikusabb lehessen.

Ország-világVeseta Nándor2014. 06. 06. péntek2014. 06. 06.

Kép: Image: 0179581624, License: Rights managed, PUNJAB, Dec. 12, 2013 Farmers collect cotton in a field in a village near Bathinda, Punjab of India, Dec. 12, 2013. India's Punjab, called the ''Granary of India'' or ''India's bread-basket'', produces nearly 70% of the best quality cotton in India, which is 2% of the world's cotton production., Place: India, Model Release: No or not aplicable, Credit line: Profimedia-Red Dot, Zuma Press - News, Fotó: Profimedia-Red Dot

World News - Dec. 12, 2013
Image: 0179581624, License: Rights managed, PUNJAB, Dec. 12, 2013 Farmers collect cotton in a field in a village near Bathinda, Punjab of India, Dec. 12, 2013. India's Punjab, called the ''Granary of India'' or ''India's bread-basket'', produces nearly 70% of the best quality cotton in India, which is 2% of the world's cotton production., Place: India, Model Release: No or not aplicable, Credit line: Profimedia-Red Dot, Zuma Press - News
Fotó: Profimedia-Red Dot

Az ipari forradalom kezdete óta a ruházkodás gépesítésével vagyonokat lehetett keresni, viszont az igények kielégítéséhez jóval több alapanyagra volt szükség. Innen indul a gyapot fénykora, mely mind a mai napig az egyik legfontosabb ipari növény. A gyors meggazdagodás iránti vágy, illetve a belföldi ipar nyersanyagigényének saját termelésből ellátása – gazdaságstratégiai vagy politikai okokból – számos gond forrásává vált az idők folyamán.

Az észak-amerikai rabszolgaság intézményének fennmaradását a brit birodalom gyapotéhsége adta, megszűnésének és az amerikai polgárháború kirobbanásának pedig egyik oka az északi államok textiliparának megugró nyersanyagigénye volt. Míg a polgárháború előtt az Egyesült Államokban termelt gyapotból Angliában és Franciaországban készítettek pamutot, a polgárháború után a növény termését már helyben dolgozták fel, az európai országoknak pedig új beszerzési forrás után kellett nézniük.

Magyarországon sem ismeretlen a gyapottermesztés. Habár már a XVIII. századtól kezdve akadtak próbálkozások a gyapot honosítására, igazán a Rákosikorszakbankaptak lendületet. 1949–1950-ben – szovjet mintára – több ezer hektáron termesztették, holott a rengeteg csapadékot és napfényt igénylő növény számára nem mondhatók ideálisnak a magyar éghajlati viszonyok. (A gyapot mai elterjedése nagyjából az északi szélesség 45-46. szélességi köréig húzódik – ez magyar vonatkozásban a bácskai és bánáti tájegységeket jelenti.) Az első évek kedvező időjárásából fakadó pozitív tapasztalatokat hamar feledtette a következő évek korai és hideg tele – a magyar gyapottermesztésnek ezzel jó időre bealkonyult.

Napjainkban a legnagyobb gyapottermesztő hatalom Kína, India és az Egyesült Államok. A termény a világ tőzsdéin keresztül politikai hovatartozásra tekintet nélkül minden ország számára megvásárolható. Hogy mit hoz a holnap és a globális felmelegedés veszélye? Ki tudja, még az is lehet, hogy egyszer tényleg gyapotnagyhatalom lehetünk.

Addig pedig megvásárolhatjuk a tőzsdén. Ha érdekli az árupiacok csodálatos világa, keressen minket!

A szerző Veseta Nándor.
a GeoPro munkatársa

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek