Minimálbér, létminimum: hamiskás mutatók

Két felnőtt, két gyermek: havi 253 800 forint. Ennyibe került tavaly az étkezés, a ruházkodás, a lakhatás, és az egyéb (szerény) szükségletek kielégítése. Két nyugdíjas 135 600 forintból éldegélt, míg egy felnőtt számára mindez 87 510 forintba került. Mindezen adatok – amelyek a 2012-es számoknál két százalékkal magasabbak – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kutatásaiból derülnek ki. Ez az összeg pedig egyre távolabb esik a minimálbértől (tavaly 64 200 forint volt).

Az adatokból azt is megtudhattuk, mire költünk. Pénzünk egyharmadából élelmiszert vásároltunk, másik csaknem harmada a lakásfenntartásra ment el (ennek több mint felét a háztartási energia tette ki). Jövedelmünk 15 százalékába került a közlekedésünk és a telefonálásunk, míg egészségügyre csak 9,4 százalék jutott – ide tartoznak a testápolásra, ruházkodásra szánt forintok is. Kiadásainknak csak 4,7 százalékát költöttük oktatásra, üdülésre, művelődésre, szórakozásra.

A létminimum-mutatót az utóbbi években sok kritika érte – írják a KSH szakértői –, ugyanis a megnevezés nem tükrözi egyértelműen a kutatás tartalmát, és arra utalhat, akik a létminimum alatt élnek, mind nélkülöznek, noha ez nem feltétlenül van így a kutatók szerint. A módszer további hiányossága, hogy átlagos adatokat közöl, nem tesz különbséget területenként, foglalkozási csoportonként. Sőt a felmérésben részt vevők nincsenek elegen ahhoz, hogy teljes képet mutassanak az országról.