Nándi hazatért

Egy kisfiú mesélte el a történetét. A szomszéd néninek az előző nyáron hazajött Amerikából a lánya, s hozta magával a kislányát is. De az nem tudott magyarul, a nagymama pedig angolul – így csak nézték egymást, szólni nem szólt egyikőjük sem. Hamarosan beállított az egyik rokon egy nagy fehér nyúllal, mondván, az majd megoldja mindkettőjük nyelvét. Így is történt. Az unoka a vakáció végén már egész szépen elcsicsergett magyarul, s mikor eljött a visszautazás ideje, magyarul búcsúzott. A nyúltól is.

Alig mentek el, a nagymama kezdte számolni a napokat. Rettenetesen hosszúnak tűnt az a kilenc hónap, amikor megint nála lesznek a gyerekek – de vigasztalta magát: itt van a nyúl, segít az idő múlásában. Az idő nehezen telt, pedig Nándi, a nyúl mindent megtett, hogy derűssé tegye a hétköznapokat.

Így múlt el az ősz, s mentek bele a télbe, ami nem is volt igazi tél, hiszen még karácsony táján is októberi nap ragyogott, s a feketerigók éppúgy fütyöltek, mint márciusban, fészekrakás idején Nándi is szívesebben bóklászott a kertben, mint bent a házban. Az éjszakákat is kint töltötte. Reggel szépen odaugrált a háziakhoz, végigszimatolta őket, aztán látván, hogy az éjjel nem történt semmi baj, megnyugodva megint „kertészkedni” kezdett.

Az egyik reggel azonban nem jött elő a bokrok közül. Délben se. Estére már keresték. De nem lett meg reggelre sem, másnapra sem – eltűnt végleg. Ellopták, mondta később a kisfiú, biztos megették. Próbáltam vigasztalni, de nem lehetett.

Aztán eljött a mostani május, ballagtam a kutyámmal a járdán, mikor hallom ám, hogy valaki néhány házzal arrébb hangosan csodálkozik.

– Még ilyet! Nándi, te vagy az!? Hát ilyen nincs! – kiabálta egy férfi a nyulas ház tornácáról, s hitetlenkedve ingatta a fejét, mert vele szemben ott ült egy szép, nagy fehér nyúl. Minden kétséget kizárva a Nándi.

Földbe gyökerezett lábbal bámultuk a csodát, egyedül Nándi maradt nyugodt. Hozzánk is odaugrált, megszagolt bennünket, s ment tovább, feltérképezni a kertet. Hogy fél évig merre volt, mit csinált, hogyan jött vissza? – hát erről nem mondott semmit, a szomszédok meg csak találgatják.

Képtelenebbnél képtelenebb ötletekkel állnak elő. Egyesek szerint nem is ment el, csak téli álmot aludt, mások szerint pedig elment az, bizony, s ez a Nándi nem is az igazi Nándi. Ezt már a nagymama szerezte valahonnan, mert közeleg a nyár, hamarosan jönnek az amerikások, s mit szólnának, ha nem találnák a nyulat.

A szomszéd kisfiú azonban tudhat valamit: csak mosolyog titokzatosan, de nem mond senkinek semmit. Talán majd az amerikás unokának.