Soha nem volt ilyen gyors növekedés! Centikben mérhető az élet javulásának hatása

Az átlagos testmagasság változásairól egészen a középkorig visszamenően sikerült adatokat gyűjteni. Nagy-Britanniában és több fejlett nyugati országban – például Dániában, Franciaországban, Svédországban, Olaszországban – az elmúlt száz évben átlagosan tíz centiméterrel nőtt a testmagasság. Korábban ilyen távlatban soha nem fordult elő ekkora mértékű növekedés. A testmagasság szempontjából kulcsfontosságú, hogy valaki gyermekkorában mennyi és milyen minőségű táplálékhoz jut.

Bár a XX. században a fejlett országokban – rövidebb időszakokat kivéve – jelentősen nőtt az elérhető élelmiszerek mennyisége és minősége, mégis többször előfordult, hogy az egy főre jutó bevételek ugrásszerű emelkedése ellenére az átlagos testmagasság csökkent.

Ebből a szakemberek arra következtetnek, hogy a gyermekkori táplálkozás mellett más folyamatok az eddig gondoltnál komolyabb szerepet játszanak a testmagasság alakulásában.

Az egyik ilyen tényező a fertőzések, betegségek előfordulásának gyakorisága: ha gyermekkorban valaki rendszeresen átesik a különféle fertőzéseken – elsősorban légzőszervi (például tüdőgyulladás, légcsőhurut) és az emésztőrendszert érintő (hasmenéses) betegségeken –, akkor a növekedése lelassul, mivel a betegség idején csökken a tápanyagbevitel, illetve a kevesebb táplálékot a szervezet a betegség elleni küzdelemhez használja fel.

A rendelkezésre álló adatok szerint az urbanizációs folyamatokkal – ezen belül a vezetékes vízellátás, a megfelelő hulladék- és szennyvízelvezetés tömeges megjelenésével, a higiénia javulásával – csökkent a betegségek előfordulásának gyakorisága, ami „jót tett” a testmagasságnak.

Szintén fontos tényező, hogy az 1930-as évektől átalakult a családmodell: a szülők kevesebb gyermeket vállaltak, akik így több, illetve jobb minőségű élelemhez jutottak.

A vizsgálatból kiderült, hogy a sokgyermekes, szegény családból származó felnőttek alacsonyabbak voltak, mint a középosztálybeli társaik.