Szerencsétlen viszonyok: nincs közös védekezés, bajos az értékesítés is

Dolhai Petrovai György uram aligha gondolta az 1800-as évek végén, hogy Nagykörűben nem csak örömet okoz, hanem terhet is rak az utókor nyakába a cseresznyefáival.

Ország-világPalágyi Béla2014. 06. 26. csütörtök2014. 06. 26.

Kép: Nagykörű, Nagykörü cseresznyeszedés, gyümölcsfák Drávucz Ferenc és felesége Szolnokról 2008.06.07. fotó: Németh András Péter

Szerencsétlen viszonyok: nincs közös védekezés, bajos az értékesítés is
Nagykörű, Nagykörü cseresznyeszedés, gyümölcsfák Drávucz Ferenc és felesége Szolnokról 2008.06.07. fotó: Németh András Péter

Ritka az az év, amikor az ország cseresznyés kertjének titulált településen derűs elégedettséggel érne véget a cseresznyeszüret. A problémákat nem a rosszindulat szüli, sokkal inkább a szerencsétlen tulajdonviszonyok az okozói, hogy a sok száz gazda nem képes egy akaratra jutni az apró parcellákon. Közöttük sok a nyugdíjas, kispénzű, akik számítanak a gyümölcs megtermelte bevételre, de arra már nem futja, hogy összedobjanak négy-öt millió forintot a repülőgépes növényvédelemre.

Hát persze, hogy a moníliák és más kártevők tapsolnak örömükben, azok viszont, akik aggódnak a jó termésért – amilyen az idén is ígérkezett –, maguk permeteznek vagy vállalkozót fizetnek. Balszerencséjük akkor van, ha a szomszéd gyümölcsös gazdája, teszem azt, egy fővárosi idősek otthonának lakója, s a parcellája derékig áll a gazban, ezért az elpusztított növényi kártevők a vegyszer lebomlása után visszafertőznek. Az idén szép a termés: aki gondozta a fáit, meg is tudta védeni a mosolygó szemeket – most viszont az értékesítéssel akad probléma.

Marsi Istvánt, a tősgyökeres felvásárlót több tízmillió forintos adóval bírságolták, így bedobta a törülközőt. Udvarában egy külsős kft. forgalmaz. Most – a falusi folklór szerint – román és lengyel kisteherautók állnak meg a kertek végében, s csak úgy szemre saccolva a súlyt, papír nélkül, ládaszám viszik a termést. Jó üzlet, az biztos: a kiírás szerint a gyümölcs kilójáért 120-tól 300 forintig adnak az átvevők – ezzel szemben egy külföldi tulajdonú nagyáruházban 800 forintot kóstál ugyanebből a cseresznyéből fél kiló. Régi gond ez, nem is biztos, hogy a falu egymagában úrrá lehet rajta. Szomolyán, egy másik cseresznyéskertben rövid szárú, fekete gyümölcs terem, ami olyan fényes, hogy a legény megborotválkozhat a tükrében. Ott most azon fáradoznak, hogy közkinccsé tegyék és így kérjenek védelmet neki. Valami hasonló utat kellene választaniuk a nagykörűieknek is, mivel hogy a cseresznyéjüket a fogyasztók már réges-régen hungarikumnak szavazták.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek