Tejháború!

Egymásra licitálnak a külföldről behozott tejtermékek: egyiknek alacsonyabb az ára, mint a másiké, míg a magyar termelőtől származó áru többe kerül. A fogyasztó pedig pénztárcája szerint dönt, melyiket választja. Legtöbbször persze az olcsóbb termék landol a kosárban.

A tejpiac magyar szereplői számára az utóbbi hónapokban vált válságossá a helyzet, amikor is több nagyobb bolt, hiper- és szupermarket polcait ellepték a külföldi UHT tejek. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TSZSZT) tagjai szigorúbb szabályozást várnak el a tejipari nagykereskedelmi engedélyek kiadásakor – jelentette ki Mélykuti Tibor, a TSZSZT elnöke múlt héten. A termelők és feldolgozók kérik a kereskedőket, részesítsék előnyben a magyar termékeket, illetve tanúsítsanak önkorlátozást az importban.

A Földművelésügyi Minisztériumtól is szabályozást várnak, amely visszaszorítja a feketekereskedelmet, és szigorúbb nagykereskedelmi engedélyeztetést – a siettetés oka többek között a 2015-től megszűnő tejkvóta.

Az elnök szerint gondot okoznak a mélyen az előállítási ár alatt beérkező importtej és tejtermék mellett az áfát elcsaló álnagykereskedők is, akik így nagyon olcsón kínálják portékájukat, amivel a magyar termelő nem versenyezhet. Vagy ha mégis, rövid távon csődöt mondhat.

Reményre adhat okot, hogy nemrég a TSZSZT tagja lett négy élelmiszerlánc – a Tesco, az Auchan, a Penny Market és a CBA –, amelyektől így talán jobban elvárható, hogy figyelembe veszik a magyar termelők érdekeit. A külföldi tejtermékekkel kapcsolatban mértéktartónak tűnik a Lidl és a Spar is, a COOP-hálózatot azonban mint a magyar termelők „ellenségét” tartják számon: nagy mennyiségű importárut hoznak be.