Hiába volt engedély a határsértő tetőre
Egy férfi szomszédjai felújítani készültek a házukat. Ennek során teljesen átalakították a tetőszerkezetet is, emiatt annak az ereszvonala nagyjából három méter hosszan körülbelül negyven centiméterre átnyúlt a telekhatáron. Minderre természetesen építési engedéllyel is rendelkeztek, bár attól egy kicsit eltértek, így az ereszvonal – vagyis a tető vége – kicsit még jobban belógott a szomszéd udvarára.
Ebből nem volt semmi gond egészen addig, amíg a férfi el nem akarta adni az ingatlanát. Vevőként jelentkezett egy vállalkozó, aki előadta, hogy a telken tízlakásos társasházat építene, ehhez pedig a szomszédok beleegyezése szükséges.
A vállalkozó meg is kapta valamennyi szomszéd engedélyét, kivéve azét az egyét, akinek a tetőszerkezete átnyúlt a telekhatáron. Kiderült ugyanis: ha a társasházat meg akarják építeni, az átnyúló rész miatt a tetőt át kell alakítani, de erre a szomszédok nem voltak hajlandóak. A vállalkozó ezért visszalépett az üzlettől, nem vette meg a telket.
Az ingatlan tulajdonosa azonban nem akarta ennyiben hagyni a dolgot, és pert indított a szomszédja ellen, hogy alakítsa át a tetőt. Arra hivatkozott: a szomszéd ház a jelen állapotában birtokháborítást valósít meg, vagyis őt a saját tulajdona rendeltetésszerű használatában zavarja, ugyanis nem tud rá építkezni, illetve nem tudja azt eladni.
A szomszédok pedig arra hivatkoztak, hogy a tetőszerkezet vitatott kialakítására megkapták az építési engedélyt, tehát az megfelel az építési jogszabályoknak, így jogellenes zavarást nem valósíthat meg. Bár az adott területen úgynevezett zárt sorú rendezési mód van érvényben – ez az, amikor egy településen a házak fala összeér –, a vonatkozó szabályok lehetővé teszik azt is, hogy a szomszéd a telekhatártól három méterre építkezzen.
A bíróság először is észrevette, hogy az utóbbi érv már biztosan nem állja meg a helyét, mert az OTÉK-ból (Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló rendelet) ezt a passzust időközben kivették. Ebből következett, hogy a túlnyúló tető akadályozza a szomszéd telek beépítését. Ezt a több millió forintos érdeksérelmet pedig azzal lehet kiküszöbölni, ha a tetőt pár százezer forintért átalakítják.
A bíróság azt is kimondta, hogy az építési engedély önmagában nem jelenti azt, hogy az annak alapján felhúzott épület esetleg nem sérti valakinek a jogait. Vagyis a tetőt át kell alakítani azért, hogy a szomszéd telek szabályosan beépíthető legyen.
