Kacsát fogott a Rosetta

A Rosetta hónapokon keresztül a lehető legközelebb marad majd az üstököshöz, hogy pontosan felmérje a gázból, jégből, kőzetből és porból összeálló égitest felszínét. Ez egyrészt tudományos szempontból is fontos, másrészt a küldetés végső célja, hogy a felszínére juttassa a Philae nevű leszállóegységet.

Az Európai Űrügynökség 1,2 milliárd eurós költségvetésű projektjében magyar kutatók is részt vesznek. A Rosettára szerelt navigációs kamera most is fantasztikus felvételeket közvetít, ahogy ezt a tízéves út alatt folyamatosan megtette. Az eltelt idő alatt kiderült, hogy a megcélzott 67P alakja nem hasonlít az elvárásokra – annál inkább egy kacsára. A képekről látszik, hogy az üstökös felszínén minden megtalálható, ami hasonló körülmények között csak kialakulhat.

A Rosetta leszállóegysége 2015 decemberéig követi az üstökös útját és figyeli minden rezdülését. Még azokat a változásokat is rögzíti, amelyek az egyre erősödő napsugárzás miatt alakulnak ki a magban. Megvizsgálják majd a magból kilépő por tulajdonságait, figyelik az üstökös és a napszél közötti kölcsönhatásokat.

A leszállóegység tervezésén és két nagyon fontos műszerének fejlesztésén magyar kutatók is dolgoztak. A leszállóegység sikerével kapcsolatban most az a kérdés, hogy pontosan milyen is a Csurjumov-Geraszimenkó üstökös felszíne. A landolás várhatóan egy négyzetkilométeres pontossággal történik majd – bár ez nagyban függ attól, hogy a szakemberek végül is melyik helyszínt választják ki e célra.