Ma is őrzik a titkot! Egyeduralomban mindig ők az első számú ellenségek

Titkok angolkertje. - Rejtélyes beavatások, ősi szimbólumok. Ma is izgalmas, milyen szertartásokat végeztek a szabadkőműves páholyok elsötétített termeiben. A dégi Festetics-kastélyban fény derül erre is. De aki csak sétálna egyet a most megszépült parktó körül, az sem érkezik hiába.

Az író Gárdonyi Géza és Tamási Áron, a költő Ady Endre és Kosztolányi Dezső. A zeneszerző Liszt Ferenc meg a festő Szőnyi István. Hajós Alfréd építészmérnök és gyorsúszó, a magyar delfin. Mi köti össze ezeket a személyeket? Nos, valamennyien szabadkőművesek voltak, akárcsak Kossuth Lajos vagy gróf Széchényi Ferenc, a „legnagyobb magyar” múzeumalapító atyja.

A magyar arisztokrácia színe-java a páholyokhoz tartozott. Nem véletlen, hogy készült olyan festmény, amely a zeneszerző Mozartot és Eszterházy Fényes Miklóst egyazon szertartáson ábrázolja. A külhoni nagyságok közül a zeneszerző Beethoven, a költő Goethe, a fizikus Albert Einstein és a politikus Mahatma Gandhi is tagja volt e titokzatos mozgalomnak, mely több uralkodót is a soraiban üdvözölhetett.

Mindezt abból a kiállítási anyagból tudhatjuk meg, melyet a dégi Festetics-kastélyban láthatunk. Állítólag magát a Pollack Mihály tervezte klasszicista kastélyt is a szabadkőművesség szellemében építtette az ország leggazdagabb köznemese, Festetics Antal. Így az építész olyan sarokszobát alakított ki, amely ideális a rejtőzködésre.

Feltehetően a most megújult angolpark is szertartások színhelye lehetett. Dégen őrizték a titkokkal övezett mozgalom hazai levéltárát, de az anyag a második világháború idején – amikor a kastély többször is gazdát cserélt a heves harcokban – megsemmisült, csupán néhány másolatot őriz belőle az Országos Levéltár.

A szabadkőművesség célja volt összegyűjteni a „józan gondolkodású, nemes szívű és köztiszteletben álló férfiakat”, akik kötelességszerűen és buzgalommal szolgálják az emberiség javát.

Az első magyarországi páholyok 1749-ben alakultak meg Brassóban, majd gyorsan követte őket a többi.

A Martinovics-féle jakobinus mozgalom számos tagja tartozott e testvéri kötelékbe, így az összeesküvés leleplezésekor a szabadkőművesek is vele buktak. Amikor 1795-ben kivégezték a jakobinusokat, egyúttal az irányzatot is tiltólistára tették az egész Habsburg Birodalomban, a páholyok tagjai így évtizedekig titokban találkoztak.

Jószerivel csak az 1867-es kiegyezés tette újra elfogadottá a mozgalmat. A Tanácsköztársaság idején és a Horthy-korszakban azonban ismét betiltották azt, ahogyan 1950-ben is, fővárosi székházát pedig elkobozták.

Jelenleg két nagypáholy, egy vegyes és egy női páholy fogja össze a néhány száz testvért. A hölgyek társasága hazánkban 1992 óta működik, nevét a világosság után vágyódó napraforgóról kapta. Hogy kik a közösségek mai tagjai, óvatosságból bizalmas titokként kezelik. Állítólag azért, mert azt tapasztalták: egyeduralomban mindig a szabadgondolkodók az első számú ellenségek.