Ő, a sárkányszelídítő

Balatonfőkajár a Balaton keleti szegletében található, ahol a főutak elválnak a déli és az északi part felé. Csendes, békés falu, a tótól alig 8 kilométerre. Működik itt egy sportrepülőtér, az idén immár 50 éve. Bár akadt néhány esztendő, amikor a hangárban marhákat tartott a hajdani téesz, de Vörös Gyulának köszönhetően 15 éve újra üzemel. Gyerekkori álma volt ez. Megvette, rendbe tette a területet, a hangárt, s ma a fiaival üzemelteti.

Ahogy a földúton a célunk felé kanyargunk, hatalmas építkezés mellett haladunk el. Most magányosan kókadozik két toronydaru, a nagy lendülettel megindult építkezés néma tanúi. Motorversenypálya építésébe fogtak tavaly, de az idén csend van, a földmunkákon nemigen jutottak túl. A reptérnek nyilván óriási lehetőséget jelentene, ha elkészülne a ring.

Erős a szél, tízes, ma nem szállunk fel – mondja érkeztemkor a telefonba egy érdeklődőnek a markáns arcú, ősz hajú férfi. Korát meghazudtolóan energikus, sárga overalljában úgy fest, mint aki most lépett ki egy anyahajós-partraszállós filmből. A technikai sportok szerelmese. Gokartozással kezdte, de jó negyedszázada már a repülés a szenvedélye. Versenyt szervez, a katasztrófavédelemben önkénteskedik, 14 fős sportegyesületük családként működik, amire nagyon büszke.

Ezek bütykölős sportok. Ő szerencsére gépésztechnikus. Akinek nincsenek milliói, annak hosszú távon muszáj érteni a javításhoz, mondja. A hőskorban még Trabant-motorokat szereltek fel, azzal mentek a sárkányok, maguk javították, ha gond támadt.

– Hogy kiből lesz jó sárkányrepülős? Alapvetően pilótakészségek kellenek ide is, meg minden tekintetben józan életmód. Nagyon fontosak a fizikai képességek, repülőorvosi vizsgán kell átesni valamennyi korosztálynak. Emellett mindig tanulni kell. Azt mondják a tapasztalt pilóták, nincsen két egyforma föl- és leszállás. Alkalmazkodni kell az időjáráshoz, a súlyhoz, a gép tulajdonságaihoz. Ez nem úgy van, mint az autónál, hogy elindítom, aztán megy minden szinte automatikusan.
Itt mindig improvizálni kell.
A repülés szempontjából a hirtelen változó időjárási viszonyok miatt a Balaton környéke az egyik legveszélyesebb.
Ha észak-északnyugati szél fúj a Bakony felől, akkor Veszprém fölött átcsap, és 10 perc alatt képes a fűzfői öbölig elérni. Kifutó szélnek hívják, a vihar előtt kezd fújni, 15-20 percig. Aki ezt a felhőkből nem látja, könnyen bajba kerülhet. Nem félni kell, csak óvatosnak lenni. Egyébként célszerű a lakott területeket és a Balatont kerülve repülni: ha megáll a motor, biztonságos helyen landolhasson a gép. Senki sem szeretne egyrészt felöltözve kiúszni a Balatonból, másrészt végignézni, ahogy a gépe elsüllyed.

Kíváncsi vagyok, Vörös Gyula került-e már vészhelyzetbe. Volt néhány, árulja el.

– Aki szereti ezt a sportot, tudja, hogy kutyaharapást szőrével. ’95-ben történt az, hogy megállt a motor. Rossz helyen, rossz időben. Elég csattanósan értem földet – ez az egyetlen eset eddig, amit nem lehet leszállásnak nevezni. Másnap tudtam, hogy be kell ülnöm egy gépbe.

Hogy hová jutott a technika 25 év alatt? A Trabantokat Mercedesre cserélték, képletesen így írja le a fejlődést. Még őriz egy régi sárkányt, most is üzemképes. A hangár egyik sarkában a sárkányok, a másikban pedig leginkább helikopterre emlékeztető gépek sorolnak.

– Autogiro a neve. Annyiban hasonlít a helikopterre, hogy ez is forgószárnyas. De teljesen más a működési rendszere. Egyébként magyar gyártmány, kevesen tudják, hogy nagyon komoly színvonalú könnyűgépgyártás folyik Egerben. Minőségben, komfortosságban ugyanazt tudja a magyar gép, mint egy olasz, francia, angol gyártmány, csak éppen harmadnyi áron.

Magyarországon megváltoztak a légköri viszonyok, ma már nem kiszámíthatóak. Tíz évvel ezelőtt, ha reggel szélcsend volt, akkor egész nap nem fújt a szél, bízhattak benne, hogy három napig jó idő lesz. De manapság ha itt, Főkajáron felszállnak és elrepülnek 20 kilométert, lényegesen átalakul az időjárás. Ez egyrészt kényelmetlen, másrészt veszélyt is jelent. Ezek az ultrakönnyű gépek ugyanis nagyon érzékenyek az efféle változásokra. Laikusként, pláne nőként el nem tudom képzelni, mitől stabil ez a kis gép?

– Attól, hogy ezt forgószárny tartja fenn, és nem merevszárny, amibe bele tud kapaszkodni a szél. Ez 8,5 méteres forgószárny, maximális üzemi fordulaton a szárny vége eléri a hangsebesség körüli értéket. Óriási sebességgel forog és hajlik, azaz úgy reagál a változó körülményekre, hogy a forgószárny kiegyenlíti ezeket az erőket. Mozgatja a szél, de a közelében sincs annak, ahogy a sárkányt cibálja. Ezzel akár 70 kilométeres szélben is lehet repülni.

Fiatalon a gokartozás, aztán a repülés szerelmese lett. A kalandvágyó embert hallgatva meg sem lepődöm, hogy már kétszer járt a Bamako Rallyn.

– Minden kategóriában van jogosítványom, és rajongok a magyar típusú járművekért. Csak azért vállaltam, mert Ikarusszal mentünk. Arra gondoltam, megmutatjuk, hogy mit bír ki. Elég rossz állapotban volt az a szegény autóbusz, sokat szereltük. Végül 16 ezer kilométert mentünk vele. Januárban mínusz 15 fokban indultunk, és a kinti plusz 40- ben is helytállt. Második alkalommal már évközben rám bízták a műszaki felkészítést.

Indulok lassan, pedig órákig hallgatnám még. Lenyűgöző, milyen erőt és energiát ad valakinek, ha a munkája egyúttal a szenvedélye is. Repülést terveztünk, de az erős szél keresztülhúzta a számításainkat. Nem bánkódtam. Lesz honnan folytatni a beszélgetést.