Szakadárok

KI KOCCINT WHISKYVEL?
Eljön az aranykor, ha Skócia függetlenné válik, mert akkor teljesen miénk lesz az északi-tengeri olajmező – jelentette ki nemrég Alex Salmond skót miniszterelnök.

Ahogy közeledik szeptember 18., a választás napja, úgy élesedik a harc a jelennel elégedettek meg a függetlenségpártiak között. Az előbbiek válaszokat akarnak: mi lenne az új ország pénzneme, átvállalná-e a brit államadósság egy részét, egyáltalán, mi lenne az államforma? Az utóbbiak állásfoglalása: a részletekről később megegyezik a két ország, de a népszavazást meg kell tartani. Jelenleg az egységpártiak vezetnek, de csak halványan, s ha a jóslatoknak megfelelően a bizonytalanok az elszakadni vágyókat erősítik majd, nagy az esélye annak, hogy három évszázad után Skócia ismét független állam legyen.

SZÉKELYFÖLD VÁLASZTÁS ELŐTT
Az autonómia ügye melletti összefogásra szólította fel az erdélyi magyarság két államfőjelöltjét – Kelemen Hunort (RMDSZ) és Szilágyi Zsoltot (Erdélyi Magyar Néppárt) – Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Romániában november 4-én voksolnak majd az új elnökre, de végleg csak 16-án, a második körben dől el, ki lesz az – aligha valamelyik magyar jelölt.

Románia átszervezéséről már sokféle terv megjelent, de a leendő uniós fejlesztési régiók határait mindig úgy húzták meg, hogy az egységeken belül a magyar lakosság nehogy többségbe kerüljön. Romániában erős a félelem, hogy ha Székelyföld bármilyen szintű külön közigazgatási besorolást kap, az széteséséhez vezethet – így ez kiváló kampánytéma minden oldalon.

MARADHAT A CIRILL
Nem tartható népszavazás Horvátországban a kisebbségi nyelvhasználati jog kereteinek megváltoztatásáról, mert a javasolt kérdés nem összeegyeztethető az ország alaptörvényével – döntött a napokban a horvát alkotmánybíróság.

A tavaly decemberi népszavazási kezdeményezés célja az alkotmányba foglalt kisebbségi jogok módosítása volt, azaz: míg jelenleg egy kisebbség ott használhatja közügyekben az anyanyelvét, ahol eléri a lakosság számának harmadát, addig a kezdeményezés 50 százalékra kívánta emelni a kérdéses lakossági arányt. A kezdeményezők elsődlegesen Vukovárra gondoltak: azt szerették volna megakadályozni, hogy ott cirill és latin betűs kétnyelvű feliratokat helyezzenek ki. A vukovári lakosság egyharmadát kitevő szerbek meg a többségi horvátok közötti feszültség a mai napig érződik.