Új ellenfél: a pálma - Megállíthatatlan az olcsó rivális

Számos növényt termesztenek azért, hogy olajat nyerjenek ki belőle: idehaza elsősorban napraforgót és repcét, míg a mediterrán térségben olívát. Korábban írtunk már a gyapotmag-, illetve a szójaolajról, de még nem ejtettünk szót a legnagyobb mennyiségben előállított növényi olajról: ezt pedig az olajpálmából nyerik ki.

Az olajpálma eredetileg Nyugat-Afrikában honos fa. A gyarmatosítás korában került Délkelet-Ázsiába, s onnan indult világhódító útjára. A legnagyobb termesztők jelenleg Indonézia és Malajzia, míg a növény őshazája, Sierra Leone az elmúlt években lekerült a dobogóról. Az idén megközelítőleg 175 millió tonnányi növényi olajat termelnek a világon, ennek 36%-át a pálmaolaj adja – mindezt pedig az olajtermelésre felhasznált termőterületnek mindössze 5%-án érik el. Ekkora hatékonyság mellett nem csoda, hogy a pálmaolaj részaránya évről évre emelkedik, s nyolc esztendő múlva az össztermés legalább négytizedét is elérheti. Ám mindez egyúttal súlyos ökológiai következményekkel jár – számos természetvédelmi szervezet tiltakozik is ellene –, de a gazdasági haszonszerzés egyelőre mindent felülír.

A környezetvédők által felsorolt problémák többrétűek, kezdve sok állatfaj életterének elpusztításával (az orangutánok száma már jelentősen megcsappant), az esőerdők kiirtásán át (az üvegházhatású gázok emelkedő koncentrációjával jár) a megdöbbentő tényig: az olajpálma gyökerén keresztül a talajba jutó méreganyag a területet más növények termesztésére évtizedeken át alkalmatlanná teszi.

Mire jó a pálmaolaj? Szinte mindenre, amire a napraforgóé is. Számos élelmiszer összetevője (alapanyaga a margarinnak, joghurtnak, de megtalálható a csokoládéban és más édességekben), a kozmetikumokban (krémekben, testápolókban, samponokban) szintén fellelhető, alkalmazzák bioüzemanyagként és állati takarmányként is. Az egészségre gyakorolt hatását illetően megoszlanak a szakértői vélemények: míg sokak szerint az egyik legegészségesebb növényi olaj, addig mások pontosan ennek az ellenkezőjét állítják. Nem tisztünk a vitában igazságot tenni, de az biztos: amíg ez a legolcsóbban előállítható növényi olaj, addig az élelmiszeriparban betöltött súlya csak tovább növekedhet.

A szója- és a pálmaolaj keltette verseny pedig a napraforgó- és repcetermesztők számára hosszabb távon komoly kihívásokat tartogat. Nem lenne meglepő, ha az Európai Unió a cukorhoz hasonlóan hatósági intézkedésekkel és emelkedő védővámokkal próbálná útját állni az olcsó olaj importjának. A globalizáció azonban itt sem kerülhető meg: ha az alapanyag nem is, de az Európába érkező, kedvező áron behozott késztermékek az itteni boltok polcain landolhatnak – jelezve, hogy a verseny alól nincs kibúvó.

Ha érdekli az árupiacok világa, keressen minket!

Szerzőnk, Veseta Nándor a Geopro munktársa.