'Oroszország megtámadta Ukrajnát - Eddig ezt illett másképp nevezni'

Alig száradt meg a tinta a múlt heti, Walesben megrendezett NATO-csúcstalálkozón Petro Porosenko ukrán államfő és az oroszbarát szakadárok közötti tűzszüneti megállapodáson, a fegyverek újra megszólaltak Kelet-Ukrajnában. Pedig az egyezség több szempontból is áttörést jelentett.

Az észak-atlanti katonai szervezet részéről a dokumentum megpecsételése egyúttal elismerése annak – amit Moszkva továbbra is tagad –, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Eddig ezt illett másképp nevezni. A találkozón az is eldőlt, hogy Kijev nem kap közös NATO-támogatást.

A tagállamok egyénileg dönthetnek a katonai segítségnyújtásról, ami egy Oroszországnak címzett hadüzenettel érne fel, így vajmi kevés segítségre számíthatnak az ukránok. A szervezet ugyanakkor arról is döntött, hogy gyors reagálású alakulatot telepít Lengyelországba. A NATO régóta készült már hasonló jellegű bővítésre a térségben, a mostani konfliktushelyzet kedvez e „projektnek”.

A pénteki fegyvernyugvás ellenére hétfőn már Donyecket és az Azovi-tenger partján lévő Mariupol kikötőváros peremvidékét lőtték az oroszbarát szakadár erők. A háborús hírekre reagálva megszületett az Európai Unió döntése az újabb, Oroszországot sújtó szankciókról.

Bár még nem hivatalos, annyi azonban kiszivárgott, hogy bővítették azt a listát, amelyre a beutazási tilalommal és az unióban található vagyonuk befagyasztásával sújtottak szerepelnek. Az újabb rendelkezések is orosz vállalatok tőkepiaci hozzáférését, a hadiipart, a polgári és katonai célra is alkalmazható eszközöket és az olajipari technológiát érintik. A tilalmakkal hatalmas károkat okoz egymásnak az unió és Oroszország. Előbbi gazdasági bővülésének negyedét, a német növekedésnek akár több mint felét elvihetik a Moszkva ellen irányuló megszorítások. Az orosz gazdaság sem jön ki jól a háborúsdiból: gazdasága már idén visszaeshet, és a Kremlnek magas inflációval kell számolnia.