Behúzzák az adósságféket - Rendet vágunk a 'hitelkáoszban'

Hogy megértsük az új szabályozás lényegét, legelőször is érdemes tisztázni a két fő pillér jelentését. A jövedelemarányos törlesztőrészlet- mutató (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását. A hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezetek – mondjuk lakásérték – arányában korlátozza a felvehető hitelek nagyságát.

A JTM-et minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel (fogyasztási, jelzálog-, gépjárműhitel stb.) felvételekor vizsgálni kell. A mutatóban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni minden fennálló hitelhez kapcsolódó törlesztési terhet. Jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, családi pótlék stb.) számítható be – ez a jegybank szerint ösztönözheti a gazdaság fehéredését is.

A 2015. január 1. után felvett új forinthitelek esetében a JTM nem haladhatja meg az 50 százalékot 400 ezer forint nettó jövedelem alatt – efölött pedig a 60 százalékot. A jövedelmeket és az adósságterheket több adóstárs esetében összevontan kell kezelni. Az euróban és egyéb devizában felvett új hitelek esetében sokkal szigorúbbak a JTM-korlátok: 25 és 10 százalék, illetve a magas jövedelmű ügyfelek esetében 30 és 15 százalék.

E korlátok mellett kizárható a devizahitelezés újbóli elterjedése és felfutása – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A hitelfedezeti mutatókra (HFM) vonatkozóan alapvetően a jelenleg hatályos arányokat vette át az MNB: a jelzáloghiteleknél forintban 80, euróban 50, egyéb devizában 35 százalék, a gépjárműhiteleknél ugyanez rendre 75, 45, illetve 30 százalék. A pénzügyi lízingre 5 százalékponttal magasabb hitelfedezeti korlátokat lehet alkalmazni.

(Mindezeket a változásokat táblázatba rendezve is bogarászhatják olvasóink.)