Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Önkéntes emigráció – hivatalosan ezt állította a bolgár kommunista vezetés arról, miért távozott 1989 júniusa és szeptembere között 340 ezer bulgáriai török Törökországba. Valójában mindenki tudta, hogy etnikai tisztogatás zajlik, amely heves nemzetközi tiltakozást váltott ki, még Moszkva sem támogatta. Munkatársunk, Sárközy György épp a 25 évvel ezelőtti kivándorlás idején járt arra, megrendítő képeket készített a törökök kényszerű exodusáról.
Annak is szinte napra pontosan két éve, hogy nyilvánosságra hozták az 1944 és 1989 közötti bulgáriai kommunista korszak archív dokumentumainak egy részét – ebben az időszakban 2459 jegyzőkönyv született, közülük 897 továbbra is titkos. Az állami irattár honlapján olvasható jegyzőkönyvek tanúsága szerint egyértelmű az etnikai tisztogatás szándéka. „Utasítottuk a Belügyminisztériumot, hogy a szélsőségeseket a lehető legrövidebb idő alatt szállítsák el az országból Ausztrián át, és utasítsák ki azoknak a fanatikusoknak a tömegét, akik ezeknek az eseményeknek a középpontjában állnak” – közölte Todor Zsivkov államfő, a párt főtitkára. A török kisebbség többi tagját is határozottan Bulgária elhagyására ösztönözték. A látszat kedvéért az önkormányzatoknak jelképes áron fel kellett vásárolniuk a törökök elhagyott házait, és azokba tősgyökeres bolgárokat kellett költöztetniük.
Hogy miféle eseményekre utalt Zsivkov? A török lakosság 1989 elejétől tüntetéseket, éhségsztrájkokat szervezett alapvető emberi jogaik érdekében. Követelték, hogy a hatóságok adják vissza az eredeti családnevüket, miután 1984–85-ben nevük bolgárosítására kényszerítették őket; ezenkívül tiltották a török nyelv használatát nyilvános helyen, szokásaik ápolását, népviseletük viseletét. A kommunista vezetés által meghirdetett „újjászületési folyamat” tulajdonképpen a török kisebbség ellen irányuló etnikai politikát takarta. Tagadták a török eredetű népesség létezését Bulgáriában, és csak mint törökösített, iszlamizált, muzulmán vallású vagy visszaállított nevű bolgárokat emlegették őket.
A fokozódó tüntetések láttán a hatóságok május 29-én megnyitották a Törökországgal közös határt, hogy azon keresztül távozzanak Bulgáriából az összlakosság 10 százalékát kitevő török kisebbség tagjai. Akiket egyébként Szófia Törökország „ötödik hadoszlopának” tekintett, mivel Törökország tagja volt az akkor még ellenséges NATO-nak.
A nyilvános jegyzőkönyvek szerint Zsivkov roppant elégedett volt magával: „Ez üdvözlendő és szükséges is. Ha nem hagyjuk, hogy ebből a népességből távozzon 200–300 ezer fő, akkor 15 év múlva Bulgária már nem létezik. Olyan lesz, mint Ciprus.” Moszkva viszont másképp értékelte mindezt. Az etnikai tisztogatást csupán pár hónappal élte túl a főtitkár uralma: 35 év hatalom után 1989. november 10-én Zsivkovot eltávolították.
A szelleme mégis itt maradt, kísért a nagyvilágban...
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu