Jogi esetek: Kettős öröklés

Ezután először végrendelet nélkül meghalt az anyja, a férfi az osztozkodás során négy és fél millió forintot átadott a testvérének. Két év múlva főhősünk is meghalt, számláján ekkor ott volt az édesanyjától származó négy és fél millió forint, illetve a befektetési jegy értéke kamatostól, ami kicsivel több, mint ötmillió forintot tett ki.

A testvér pert indított az elhunyt élettársa ellen. Úgy vélte, a végrendeletben ezeket az összegeket az örökhagyó kizárta a végrendelet hatálya alól, ezért a csaknem tízmillió forint a törvényes öröklés szabályai szerint teljes egészében őt illeti.

A túlélő élettárs azzal érvelt, hogy az örökhagyó a végrendeletében azt írta: a halálakor a számláján lévő pénzt ő örökölje. Az édesanyja tulajdonát képező összegeket nem vonhatta ki a végrendelet hatálya alól, mert azokról eleve nem is végrendelkezhetett volna, hiszen nem voltak az övéi. A végrendeletben mindössze jelzi, hogy ezek a pénzek az édesanyja tulajdonát képezik. Ha ezt a pénzt a testvérére akarta volna hagyni, volt két éve, amikor módosíthatta volna a végrendeletet, de nem tette, ebből nyilvánvaló, hogy nem volt ilyen szándéka. Ezt erősíti az is, hogy a testvérének az anyja halála után átadott négy és fél millió forintot.

Az öröklési jog egyik alapelve a favor testamenti, vagyis az örökhagyó vélhető akaratának figyelembevétele. Erre is támaszkodott a bíróság, amikor kimondta, hogy az örökhagyó nem rendelkezett az anyja vagyonáról a végrendeletben, annál inkább a bankszámláján lévő összegről. Az anya halála után a vagyona a fiaira szállt fele-fele arányban, tehát a kilenc és fél millió forint fele – 4,75 millió – a másik fiút illeti. Csakhogy ebből ő már megkapott 4,5 milliót a testvérétől még annak életében. A többi pénzre, ami a számlán volt, már vonatkozik a végrendelet. Az elhunyt élettársa tehát tartozik a testvérnek, de nem az egész összeggel, hanem csak annyival, amennyivel az kevesebbet kapott a jussánál az anyai örökségből – vagyis 250 ezer forinttal.