Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Déli fekvésű, bokros domboldalakon, szőlőhegyeken elmaradhatatlan ilyenkor a pirregő tücsök őszi muzsikája. De rendre fölhangzik a kertekben, a réteken, az árokpartokon is, kivált alkonyattájt, amikor csönd borul a vidékre és az égbolton már ott pislognak az első csillagok. Panaszos pirr-pirr-pirr hangja sokaknak ismerős: mintha az elmúlt (korántsem szép) nyarat siratná. A nép nyelvén hívják őszi bogárnak, őszi tücsöknek is.
A pirregő tücsök imágója (közismert rovaralakja) a nyár közepére fejlődik ki. Az állat bokrokon, virágokon él, ahol szirmokkal és porzókkal táplálkozik, de zsákmányul ejti az apróbb rovarokat, levéltetveket is (amivel hasznot hajt). Mintegy másfél centis, szalmasárga, karcsú rovar, a hímet a széles szárnya termetesebbnek mutatja. Csak a hím zenél: ciripelőeres szárnyait összedörzsölve ad hangot. Párosodás után a nőstény zsenge hajtásokba (gyakran a szőlő hajtásába) rejti petéit (tojásait). (A nőstény különös szokása, hogy a nász után gyakran szó szerint megeszi a hímjét, de legalábbis jól összeharapdálja.) Hegyes tojócsövével apró lyukakat fúr a szőlőbe (olyanokat, mint a furulya nyílásai), és abba rakja a tojásokat. Ezek többnyire hamarosan, de legkésőbb tavasszal elszáradnak.
A pirregő tücsök tojás alakban telel át, tavasszal lárva alakot ölt, amelyből júliusban fejlődik ki az imágó. Állománya stabilnak mondható, hazánkban nem védett.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu