Skóciában a NO győzött, de semmi sem marad a régiben

Edinburgh: eldobált sörösüvegek, kék-fehér nemzetiszínű skót zászlók, síró fiatalok. Ahogy Blair McNeil 28 éves helyi jogász fogalmaz: „a skót népszavazás tökéletes lehetőség lett volna arra, hogy leválasszuk magunkat a bűnöző kormányról”. McNeil álláspontját Edinburgh utcáin sokan osztják. Elegük van abból, hogy az angol kormány inkább a bankokat támogatja, mintsem a fiatalokat, értelmetlen háborúkban vesz részt, és úgy érzik, hogy Skóciának a természeti erőforrásaira – partjainál húzódó kőolajkincsére – támaszkodva igenis lett volna esélye önállóan helytállni.

Skócia függetlenné válási törekvését Európa kisebbségei is lélegzet-visszafojtva figyelték. Katalónia, Dél-Tirol, Erdély mindannyian saját jövőjüket látták a feltörekvő Skóciában, de az önálló államba vetett hit már a népszavazást követő reggelre szertefoszlott. Az országrész függetlenségi kérdése sokáig, vagy Alex Salmond skót miniszterelnök posztjáról leköszönő szavaival élve egy generáción át biztos nem kerül újra elő.

Skócia önállósodási törekvései egyáltalán nem új keletűek, ez a két ország egyesítésének időpontjára, 1707-re nyúlik vissza. Háromszáz évvel ezelőtt a skótok vezetői többek között gazdasági és pénzügyi megfontolásokból érveltek az unió mellett. A függetlenségi törekvések évszázadokon át különböző intenzitással tovább éltek, de nem kerültek igazán előtérbe. Később, az 1980-as évek konzervatív kormányainak szociális és gazdasági lépései rendkívül népszerűtlenek voltak Skóciában, ami egyéb tényezőkkel együtt egyenes úton vezetett a skót identitás megerősödéséhez és a skót parlament létrehozásához. Alex Salmond 2012 elején jelentette be hivatalosan, hogy idén szeptemberben népszavazást tartanak a függetlenségről.

Bár e mostani vereség után az unió megmarad, már semmi sem lesz olyan, mint régen. Nemcsak Skócia, de Wales és Észak-Írország is nagyobb önállóságra számíthat.

A három legnagyobb brit párt, a toryk, a liberális demokraták és a Munkáspárt vezetői együtt ígérték meg a kampányhajrában, hogy további jogköröket adnak Skóciának, ha a királyság része marad.

A királyi család hivatalosan semleges álláspontot foglalt el a skót népszavazás ügyében is. Ám II. Erzsébet királynő nemzethez intézett közleményében üdvözölte a referendum eredményét, és egységre szólította fel országának lakosságát. A 88 éves uralkodó leszögezte: biztos benne, hogy a skótok a kölcsönös tisztelet jegyében képesek lesznek túllépni a referendum kapcsán a törésvonalakon.

Balogh Boglárka, London