Vérfürdő tűzszünet idején

A hétvégén Donyeck nemzetközi repülőterénél zajlottak a legnagyobb összecsapások. A harcok kiújulásában az is közrejátszhatott, hogy épp előző nap léptek életbe az Oroszországgal szembeni uniós és amerikai szankciók. Valerij Heletej ukrán védelmi miniszter eközben bejelentette, hogy a NATO néhány tagországa megkezdte a fegyverszállítást Ukrajnába. Oroszország – amely a Vöröskereszt közreműködése nélkül újabb, több mint kétszáz kamionból álló segélykonvojt indított Ukrajna területére – aggodalommal figyeli a hadi készülődést. „Virágzó, semleges és baráti Ukrajnát akarunk” – nyilatkozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Az elmúlt napok eseményeinek hatására gyakorlatilag kikerült az ukrán kormány fennhatósága alól a két ország közötti határ mentén fekvő területek jelentős része, Luhanszktól az Azovi-tenger partjáig.

Nyugati elemzők szerint Oroszország egy olyan állam terveit vázolta fel Ukrajna déli és keleti részein, amelyen keresztül nyomást gyakorolhatna a kijevi kormányra, ahogyan azt Grúzia és a két szakadár terület – Abházia és Dél-Oszétia – esetében is tette.

Mások úgy látják, hogy Putyin, aki már áprilisban használta a Novorosszija (Új-Oroszország) kifejezést a délkelet-ukrajnai területek megnevezésére, még ennél is tovább akar menni.

A legborúlátóbb forgatókönyv szerint Moszkva súlyos harcok árán uralma alá hajtja Ukrajna teljes keleti részét, Kijev fennhatósága pedig csak a Dnyeper folyó jobb partján fekvő területekre terjedne ki. Hogy mindez valóban megtörténik- e, nem tudni. A világ – főképp az orosz gáztól függő Európa – tél közeledtén egyelőre a gazdasági szankciókra adandó moszkvai válaszlépésektől tart.