560 kép '56-ról

Műszaki fényképész és fotólaborvezető volt a MÁV Tervezőintézetnél, de ami ennél is fontosabb: szenvedélyes amatőr fotós.

Nagy Gyula legtöbbször két fényképezőgéppel járt, egyfolytában kattogott a szolgálati és a sajátja is. Az 1956-os forradalom napjaiban reggeltől estig járta a főváros utcáit, és hangyaszorgalommal, megszállottan fényképezett. Tudatosan dokumentálta az eseményeket, 40 tekercsnyi felvételt készített. A filmeket még aznap este elő is hívta a fürdőszobában.

Az első tekercs október 25-én készült. Ezen a drámai napon a fegyveres felkelők a város több pontján kemény harcokat vívtak a szovjet csapatokkal. A Belvárosban – Nagy Gyula is ott lakott, az Eötvös utcában – spontán tömegtüntetések indultak; a fotográfus megörökítette a szovjet harckocsik legénységével összebarátkozó tüntetőket, a tankokra tömegével felkapaszkodó fiatalokat. Nem követte a tömeget a Parlamenthez, ahol azután a több mint kétszáz halálos áldozatot követelő sortüzek eldördültek. Kamerája egy másik, kevésbé dokumentált eseményre fókuszált: a szovjet beavatkozás elleni tüntető menettel tartott a Rákóczi úttól a Hősök terén át az Egyesült Államok nagykövetségéig, amelynek élén két fiatalember egy vérfoltos nemzetiszín zászlót vitt.

A következő napokban Nagy Gyula kezében sok fénykép született többek között a Sztálin-szobor szétdarabolásáról, a Szabadság téri szovjet emlékmű ötágú csillagának leszereléséről, megörökítette a ledöntött Hálaszobrot és az Osztyapenko-emlékművet is.

Egy különleges megbízólevél tanúsága szerint november 2-án Király Béla, a Nemzetőrség főparancsnoka felhatalmazza Nagy Gyula bajtársat, hogy készítsen felvételeket a Nemzetőrség munkájáról. És ő fotografált a tüntetőkön és fegyvereseken kívül lelkes suhancokat és joviális polgárokat, röplapokat terjesztő és olvasó járókelőket, kenyérért sorban álló asszonyokat és forgalomirányító rendőröket.

A november 4-e utáni képek – a Divatcsarnok romjaival vagy a Déli pályaudvarnál felborított és barikádként használt vasúti kocsikkal – már fájdalmasan őrzik a kíméletlen pusztítás nyomait. Házuk légópincéjében is fotózott. Kuriózumnak számítanak azok a képkockák, amelyek december 4-én a Hősök terén az asszonyok néma gyásztüntetésén készültek. A menetet csupán messziről, óvatosan fényképezte, a teret körülvevő szovjet harckocsik és páncélosok árnyékában ez így is életveszélyes vállalkozás volt. Mégis, másnap a Kálvin téren fekete zászlókkal gyülekezőket újra „lekapta”, rejtve, kabát alól, lépcsőházi ablakokból.

A forradalom leverését követően, a megtorlás időszakában az eseményeket megörökítő képek birtoklása önmagában bűntettnek számított – ráadásul a hatóságok a lefoglalt képek alapján nyomoztak és ítéltek el embereket.

Ám a szabadságharc ügye melletti elkötelezettsége újabb veszélyes akcióba sodorta Nagy Gyulát: egy barátján keresztül kapcsolatba került Teuchert József filmgyári gyártásvezetővel, akinek november-decemberben papírkép- és negatívmásolatokat készített, hogy ezeken keresztül is szembesítsék a világot az igazsággal. A fényképészt 1957 júniusában, a Teuchert-ügy nyomozásához kapcsolódóan, munkahelyén letartóztatták. Lakásán házkutatást tartottak, fényképeket, filmeket, negatívokat, kamerákat és laborfelszereléseket foglaltak le. A kihallgatáson Nagy Gyula nem tagadta, hogy mint laboráns valóban készített Teuchertnak nagyításokat, de kitartott amellett: ő maga október 24-től hetekig otthon tartózkodott. Mivel az egyik megbízható szomszéd lakásában elrejtett negatívokat nem találták meg, Nagy Gyulát pár nappal később elengedték. Ő pedig évtizedeken át gondosan őrizte történelmi kincseit.

A rendszerváltás után, 1989 végén úgy érezte, itt az ideje közgyűjteményben elhelyezni a képeket. Saját fürdőszobai laborjában csaknem minden képről papírnagyítást készített, amelyek a Kiscelli Múzeum gyűjteményébe kerültek. Nagy Gyula az átadás után pár héttel, 67 évesen meghalt.

Családtagjai szerették volna, hogy a kordokumentumok minél több emberhez eljussanak, ezért néhány éve a forradalom idején készített negyven tekercs kisfilmet átadták a Fortepan szerkesztői számára. Az internetes honlap a XX. század „magántörténelmét” mutatja be képekben – itt látható tavaly óta Nagy Gyula 560 képből álló sorozata is, '56 tragikus napjaiból...