Az emberi gonoszság csúcsteljesítménye - és még ezen is túltettek
Vannak hírek, amelyek olyan borzalmakról tudósítanak, hogy már a meghallgatásuktól is irtózunk. Ilyen volt legutóbb, hogy megmérgezték Rustyt, a vakvezető golden retriever kutyát – ami, lássuk be, az emberi gonoszság újabbkori csúcsteljesítménye –, majd nem sokkal ezután érkezett az újabb, még döbbenetesebb információ: Szajolban kutyát vágtak. A megindult vizsgálat szerint a gazdának semmiképpen, de embernek is alig nevezhető gyilkos állítólag pénzhiánnyal küszködött, ezért gondolt arra, hogy levágja kutyáját, s a húsát eladja.
A hatalmas és gyönyörű kaukázusi kutya élete kiporciózott adagként ért véget, egyes közlések szerint disznóhúsként, mások szerint kecskehúsként akarták értékesíteni. A hányingert keltő ügy még annyira friss, hogy nemhogy ítélet, talán még vádemelés sem született; csak remélni tudom, hogy a bíróság végre kiszabja majd a kaukázusi gyilkosának az adható börtönévek maximumát.
A történet kapcsán a Kutyapostás néhány korábbi kutyahúsos ügynek is utánanézett. Különösen a keletázsiaiakat, a kínaiakat, a koreaiakat és a vietnamiakat vádolják – nem egészen ok nélkül – kutyahús evéssel.
A nemrég bezárt kínai, vagyis a józsefvárosi piacon többször is előfordult, hogy a rendőrök ismeretlen eredetű húsokat foglaltak le, de emlékeim szerint, hogy az valóban kutyahús volt, soha nem sikerült bizonyítani.
Sőt nemrégiben éppen Kínában jelentették be, hogy az új büntető törvénykönyvük szerint a jövőben börtönt kockáztat nemcsak az, aki leöl egy kutyát, hanem az is, aki megvásárolja, húsát elfogyasztja. Néhány éve egy internetes rossz vicc borzolta a kedélyeket: a Budapesten nyíló Kea So Joo kínai étterem honlapján kutyahúsleves, kutyahús szecsuáni módra vagy szeletelt kutyahús citromos szószban szerepel. Ebből egy szó sem volt igaz.
Tavaly pedig egy törvénymódosítás okozott riadalmat. Ugyanis a mindent maga alá gyűrő állam az ebtenyésztést is kisajátította, aminek eredményeként a Vidékfejlesztési Minisztérium módosította az állattenyésztésről szóló törvényt, s így a kutya, mint állatfaj, a gazdasági haszonállatok közé került, amely állatok tenyészthetők élelmezési célból, illetve a prémjükért. Természetesen azonnal megérkezett a cáfolat: a hír ugyan igaz, de egy magasabb szintű(?) jogszabály, vagyis az állatvédelmi törvény egyértelműen tiltja a kutyák vagy a macskák megevését, prémjük felhasználását. A törvénymódosítás miatt az Európai Tanácshoz is forduló ügyvéd szerint a legfőbb probléma nem az, hogy egy magyar étterem étlapjára felkerülhet a kutyahús, hanem, hogy jogi lehetőség adódott arra, hogy a Magyarországon tenyésztett kutyákat élő állatként kivigyék olyan országokba, ahol élelmiszerként van rájuk kereslet…
