Bokáig gázolnak a pénzben! Fotónk csak bemutató, de az adatok ijesztőek

A bankrendszerbe áramló ezermilliárdok előbb-utóbb a tőkepiacon kötnek ki, az árfolyamhatáson keresztül pedig a jelentős tulajdonnal (befektetések, üzletrészek, ingatlanok stb.) rendelkező családok vagyonát növelik. Ez a vagyonnövekmény azonban nem alakul át fogyasztássá. A fogyasztói kereslet legnagyobb hányadát a társadalom 95%-át adó középosztálybeli és elszegényedett családok adják. Minél kisebb a vagyonuk, annál kevésbé élvezhetik a jegybankok tőzsdei szárnyalást előidéző politikáját.

Míg a nagyobb megtakarítással rendelkezők tőzsdei befektetései az elmúlt években jelentős reálhozamot adtak, addig a csekély vagyonú és azt bankbetétben őrző családok megtakarításai az alacsony kamatok miatt évről évre veszítettek vásárlóerejükből. Bár a jegybank a foglalkoztatás növelésén keresztül képes emelni a gazdaságban az elkölthető jövedelem szintjét, ám az egyenlőtlenségek nem csupán a vagyonok, hanem a jövedelmi különbségek növekedésében is erősen megmutatkoznak. Az emelkedő oktatási költségek miatt erősödő szegregációs hatás pedig hosszú távon képes állandósítani a vagyoni és jövedelmi eltéréseket.

A Credit Suisse legutóbbi jelentése a globális vagyoni különbségek elmúlt évtizedekben látott növekedését társadalmi szempontból riasztónak tartja. Emellett gazdasági hatásai is kedvezőtlenek, hiszen mérsékli a világgazdaság potenciális növekedési ütemét. A világ összvagyona a bank elemzőinek becslései szerint 2013-ban 241 ezermilliárd dollár volt, ami 4,9%-os növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Ez a vagyontömeg 2014-re újabb 21 ezermilliárd dollárral hízott (8,7%-os növekedés). Ennek az óriási vagyonnak csaknem a fele a Föld lakosságának 1 százaléka kezében összpontosul, míg a népesség 10 százalékát nézve viszont már 87%-os vagyonkoncentrációt láthatunk.

Megdöbbentő tény, hogy a világ lakosságának szegényebbik fele csupán a javak 1%-át birtokolja. Mondhatnánk, hogy ez a harmadik világra jellemző szegénység, hiszen a statisztikát határozottan befolyásolja az afrikai és a szegényebb ázsiai országok nagyszámú népessége.

A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Az Egyesült Államokban az inflációval korrigált átlagos jövedelem az elmúlt negyedszázad alatt a felső 5 százalék esetében 38%-kal, míg a lakosság fennmaradó 95%-ánál csupán alig 10%-kal emelkedett. A vagyoni különbségek még riasztóbbak: míg 25 éve a legvagyonosabb 5 százalék birtokolta az USA vagyonának 54%-át, ez 2010-re 61, 2013-ra pedig 63%-ra nőtt. Az USA lakosságának szegényebbik fele az összvagyon kevesebb, mint 1%-át birtokolta, míg 25 éve még 3%-át.

Természetesen a szegénység kritériuma országonként más és más. Például Svájc, Luxemburg vagy Norvégia lakosságának legszegényebb 10%-ának átlagos jövedelme nagyobb, mint a magyar középosztályé. Elég csak belegondolnunk, hogy mennyit keresnek külföldön munkát vállaló ismerőseink: egy-egy alacsony szakképzettséget igénylő – s ezáltal jóval átlag alatti jövedelmű – angol, német, osztrák munkahely hány százezer honfitársunknak jelent a hazainál vonzóbb alternatívát?

Szerzőnk, Veseta Nándor a GeoPro munkatársa. 
www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]