Fukarság és pazarlás - Kilencven éve ez az önvizsgálat világnapja

OKTÓBER 31. A TAKARÉKOSSÁG VILÁGNAPJA. Azt üzeni: bánjunk józanul a pénzzel! Az egyes történelmi korokban változott annak megítélése, vajon a fösvénység-e a bűn vagy a pénzszórás. A Habsburgoknál akadt példa mindkettőre – Marie Antoinette a fejével fizetett a fényűzésért.

Nem máshol, mint a világ takarékpénztárainak nemzetközi konferenciáján döntötték el 1924-ben, hogy egy napot rászánnak: mindenki nézzen magába, vajon elég takarékosan él-e. E napon elsősorban a pénz jut eszünkbe, s az, hogy mire mennyit tudunk belőle félretenni.

A kutatások szerint a 35 év alatti honfitársaink főleg utazásra és lakásra spórolnak, a 35–44 évesek a család és a gyereknevelés költségeire, az 55 évnél korosabbak háromnegyede pedig a nyugdíjas évekre.

A válság óta a lakosság több mint háromnegyede számára a biztonságos befektetések a legvonzóbbak. Sokan bankbetétben tartják a pénzüket, de mind többen bíznak az állampapírban. Minden második ügyfél hónap elején rak félre, ez a spórolók kétharmadánál 20 ezer forintnál kisebb. Egyötödük 5 ezernél is kevesebbet tud félretenni.

A szomszédos országokhoz mérten nálunk a legalacsonyabb az egy főre jutó megtakarítás összege. Persze azokról ezúttal nem szólnak a statisztikák, akik ki sem húzzák a következő fizetésig…

Ma úgy tartják, a magyarok pazarlóak, mivel könnyelműen költekeznek hitelből. Egy piackutató vizsgálata szerint azonban tízből legalább kilencen próbálunk olcsóbban vásárolni, így például vadászunk a kuponokra, árleszállításokra. Akad, aki kilométereket talpal egy-egy akciós áruért. Ám a régi népi szólást ma is érdemes észben tartani: „Késő a takarékosság, ha üres az erszény…”