Kellemes meglepetések a benzinkútnál, de meddig tarthat ez?

Olajfolton csúszva. - Idehaza ebben az évben – az autósok őszinte örömére – több mint tíz százalékkal csökkent az üzemanyagok mindeddig jobbára csak emelkedő ára. Vajon meddig tart(hat) ez a tendencia?

Ország-világVeseta Nándor2014. 10. 28. kedd2014. 10. 28.
Kellemes meglepetések a benzinkútnál, de meddig tarthat ez?

Magyarországon a benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árának több mint a felét az állami terhek (áfa és jövedéki adó) teszik ki, ezért a nemzetközi ármozgások általában csak kisebb elmozdulásokat eredményeznek a benzinkutakon. A nyersolaj árfolyamának változása némi késéssel jelenik meg a finomított termékek USA-dollárban jegyzett tőzsdei árában.

Természetesen a dollár éppen aktuális forintárfolyama is jelentős hatást gyakorol a hazai üzemanyagárakra. A MOL által meghatározott nagykereskedelmi ár a délolaszországi finomított árak és a dollár árváltozásának a függvénye. A változást okozó tényezők közül az adóztatást nyugodtan kizárhatjuk, az üzemanyagra rakódó adókulcsok változatlanok. A dollár árfolyama az év eleji 217 forintról 241-re emelkedett, tehát ennek inkább áremelkedést kellett volna okoznia. Így tehát a nyersolajárak csökkenését sejthetjük a történtek mögött. S valóban: az európai olaj hordónkénti ára az év elején látott 110 dollár körüli szintekről az elmúlt hónapokban egyre gyorsuló ütemben csökkent, jelenleg már 85 dollár alatt is hozzá lehet jutni.

De mi okozott ekkora mértékű változást a fekete arany árában? Tavaly még kitermelési gondok és az iráni embargó nehezítette a szükséges mennyiségű olajszármazék Európába jutását, az ezzel kapcsolatos befektetői spekuláció pedig tovább emelte a termék árát. Azóta a líbiai kitermelés emelkedésnek indult, az Iránnal szembeni nemzetközi szigor enyhült, a szíriai és iraki polgárháború pedig csak rövid ideig okozott ellátási félelmeket.

Európa olajéhsége csökkent, ami a megújuló energiaforrások térnyerésének és a várakozásoktól elmaradó uniós gazdasági teljesítmény eredménye. A 2008-ban látott intenzív olajár-emelkedést követően a nagy energiaigényű országok jelentős erőfeszítéseket tettek az olajtól való függőségük csökkentésére, aminek hatásai kezdenek beérni.

A hat éve látott gyors drágulás természetesen az olajtermelő országokat is cselekvésre sarkallta: újabb mezőket fedeztek fel és vontak termelésbe, emellett az úgynevezett „palaolaj” kitermelési technológiáját is forradalmasították.

Mára az Egyesült Államok olajimportja a korábbi töredékére esett vissza, sőt az előrejelzések alapján – hatalmas palaolajkészleteinek köszönhetően – hamarosan nettó exportőrré válhat. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) az idén több ízben is emelte – legutóbb október elején – az olajkínálatra adott előrejelzését, miközben az olajkeresletre vonatkozó becsléseket csökkenteni kellett.

A korábban a hasonló esetekben hatékonyan működő olajkartell, az OPEC most megosztott, így egyelőre nem tudta az árak esését megállítani. A szokásos recept – az árak csökkenésére a kitermelés apadásával válaszolnak – jelenleg több ok miatt sem működik. Egyrészt az OPEC súlya a világtermelésen belül az elmúlt években süllyedt, másrészt a közel-keleti társadalmi feszültségek miatt most minden dollárnyi bevételre szükségük van ezeknek az országoknak. Az arab tavasz megismétlődésétől több helyen is joggal tartanak, s az olajdollárok nélkül több rezsim megcsúszna az olajfolton. Persze az árak lejtmenete sem tarthat a végtelenségig: a mostani árak mellett mérséklődik az új olajmezők keresésére és termelésbe állítására fordított energia, ami egy idő után a kínálati oldal csökkenésével jár.

Addig viszont van okunk örülni a csökkenő üzemanyagáraknak. S mivel több pénz marad az Európai Unió egészében is, talán a növekvő fogyasztás révén sikerül beindítani a gazdaság motorját.

Szerzőnk, Veseta Nándor a GeoPro munkatársa.

www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek