Két hét alatt 26 százalékos áremelkedés! Mi történt?

Nos, ha szigorúan vesszük: semmi, hiszen a termény kilátásaival kapcsolatos tények már hetekkel korábban megváltoztak. A befektetők azonban sokszor későn (s olykor túl hevesen) reagálnak a megváltozó folyamatokra – így történt ezúttal is.

A 2011–2012-es szezonban a jó termés (171,8 millió tonna) több mint 9 millió tonnával múlta felül az igényeket (162,6 millió tonna). A 2012–2013-as szezon rekordtermése (181,3 millió tonna) pedig még nagyobb túlkínálatot hozott, mivel a vevők csak 171 millió tonnára tartottak igényt.

Az idei szezon több országban rosszul kezdődött, az aszályos időjárás tavasszal Brazíliában lerontotta a terméskilátásokat, a gyengébb monszun pedig Indiának okoz fejfájást. Ennek dacára a megtermelt cukor mennyisége alig lesz kevesebb a tavalyinál. A becslések 178,7 millió tonnáról szólnak, a kereslet növekedése miatt ebből várhatóan 178,5 millió tonna felhasználásra kerül. Eszerint a jövő évi szezonnak (2014–2015) 44,4 millió tonnás raktárkészlettel futunk neki. A hatalmasra duzzadt készlet hónapok óta nyomás alatt tartja a tőzsdei árakat és csökkenti a termelés megtérülését.

A brazil szakmai szövetség jelezte, hogy jövőre jelentős mértékben csökkenhet a cukornád vetésterülete, az alacsony árak miatt a gazdák más növényi kultúrákat vetnek helyette – ami erős üzenet a cukorpiacnak, hiszen ez az ország állítja elő a világ cukortermésének 22%-át. Indiából, a második legnagyobb termelőtől is árfelhajtó hírek érkeztek: továbbra is súlyos gond a monszunesők elmaradozása, az idén a szokásos csapadéknál 12%- kal kevesebb várható. Hasonló Thaiföld problémája (ide köthető a cukortermelés 6%-a), míg Pakisztán éppenséggel a hatalmas áradásoktól szenved, melyek nem kímélték a cukornádültetvényeket sem.

Az elmúlt évek nyomott árai alapanyagként népszerűvé tették a cukrot a bioüzemanyag-gyártók számára: 2013-ban már több került belőle a gépjárművekbe, mint az édességekbe. Várhatóan ez a tendencia a mostani áremelkedés ellenére sem törik meg, hiszen a jelenlegi árszint még mindig csupán a fele a 2010 végén látottnak (ami nem mellesleg történelmi csúcs volt). Úgy tűnik: azok a termelők, akik kitartanak a cukor mellett, mégis megtalálhatják a számításukat.

Hogy a magyar kukoricatermesztők számára mikor lesz újra édes az élet, azt egyelőre nem látni, a gazdaságossági szempontok és az időjárás szeszélye képes a kilátások gyors megváltoztatására. A Budapesti Értéktőzsdén a két héttel korábbihoz képest tovább csökkentek a jegyzések. A decemberi szállítású termény ára 1500 forinttal került lejjebb, jelenleg 36 ezer forintot adnak tonnájáért, a márciusi árszint 37,5 ezer (–1300), míg a májusi elszámoló ár nem változott: továbbra is 41,4 ezer forinton állt lapzártánkkor.

A közeljövőt fürkészve, jelenleg a gyapot kilátásait figyeljük árgus szemekkel. A 2010–2011-ben felhalmozott kínai raktárkészletek a hírek szerint szépen apadnak. Márpedig ha Kína újra vevőként jelenik meg, annak látható nyoma lesz.

Ha érdekli az árupiacok izgalmas világa, keressen minket!

Szerzőnk, Veseta Nándor a Geopro munkatársa.